A hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium évkönyve 1994 [antikvár]

Rosztóczy Ernő: Meteorológiai megfigyelések a Bethlen Gábor Gimnáziumban 1980 és 1990 között A gimnáziumi földrajz oktatásban jelentős szerepe van a gyakorlatoknak és a megfigyeléseknek. Gimnáziumunk igazgatója, Földesi Ferenc ezt felismerve, az 1970-es és 80-as években több jelentős műszerrel és más szemléltető eszköz beszerzésével igyekezett ezt elősegíteni. Ezekben az években készült az épület könyvtár felőli részén elhelyezett Kárpátmedencét ábrázoló dombortérkép, a kosárlabda pálya mellett elhelyezett napóra és az udvar északkeleti részébe telepített hőmérő-házikó és csapadékmérő. A dombortérkép kerámiából készült 1:200.000 területi és 1:20.000 magassági méretaránnyal. A gimnázium jelentősebb értékei közé tartozik nemcsak szemléletessége és szépsége miatt, hanem azért is, mert tudomásom szerint ilyen nagyméretű dombortérkép szabadban elhelyezve nagyon kevés található az országban. A napóra ekvatoriális (Egyenlítő síkjával párhuzamos a számlapja, mutatója pedig az Északi sarkpontra mutat). A napóra alkalmas az északi irány, a világtájak meghatározására, a napi időszámítás helyi és zónaidő szemléltetésére, Kepler 1. és 11. törvényének bizonyítására és időegyenlítésre. A műszer fémből készült és ugyancsak javítja az udvar esztétikai képét. A hőmérő-házikó az 1979-es év végére készült el és 1980. január l-jétől használjuk különböző műszerek elhelyezésére. A műszerek beszerzésében, a házikó berendezésében segítséget nyújtott néhai Péczely György egyetemi tanár, iskolánk egykori diákja. A házikó anyaga fa, kettős zsaluzású, ez a sugárzástól véd, de a levegő áramlását biztosítja. Észak felé néz, fehér színű, tetejét bádog védi. A műszerek a házikóban a talaj felett 2 méter magasságban vannak elhelyezve. A házikóban a következő műszerek vannak: állomáshőmérő, hőmérséklet-író, Six rendszerű maximum-minimum hőmérő, páratartalommérő, páratartalomíró, légnyomásmérő és légnyomásíró. Az időjárási megfigyeléseket szolgáljaaz ugyancsak a gimnázium udvarában található Hellmann-rendszerű csapadékmérő, ami 200 négyzetcentiméter felületről fogja fel a csapadékot és felső pereme 100 centiméter magasságban van a felszíntől. A gimnázium régi épületének kelet-nyugati irányú gerincére elhelyeztünk egy Wild-féle nyomólapos szélzászlót, ami alkalmas a szél irányának és erősségének mérésére. A tantervi anyagban az első osztályban szerepel a légkör földrajza. A műszerek kezelését és leolvasását első vagy második osztályba járó tanulók végzik. Egy osztály fél évig látja el ezt a feladatot, a kollégisták és a bejárók kivételével. A tanulók a műszerek leolvasását párokban végzik, heti váltásban. Az észlelési időpontok a következők: közép-európai idő szerint 7 óra, 13 óra, 19 óra. Kelet-európai idő szerint ez Magyarországon a nyári idő, 8 óra, 14 óra, 20 óra. A hőmérő-házikóban elhelyezett műszerek közül az állomáshőmérőt 2 tizedes pontossággal, naponta háromszor olvassák le. Ugyancsak háromszor kerül leolvasásra a páratartalom-mérő és a légnyomásmérő. Itt a mértékegységek %, illetve higanymilliméter és millibar. A Six-rendszerű maximum-minimum hőmérőt naponta egyszer kell leolvasni, 19 illetve 20 órakor, fokban.