A Honismertető albumról és szerkesztőjéről, Nagy Miklósról [antikvár]

A század, mely Kőrösi Csoma Sándort, Maróthy Istvánt, Jerney Jánost - Juliánus barát e kései utódait - útnak indította, hogy fölfedezzék a magyarok őshazáját, egyszersmind a korabeli magyar haza fölfedezésének évszázada.Hogy valóban fölfedezésről beszélhetünk, azt Vállas Antal szomorú megállapítása igazolja 1840-ben: "...hazánk, Európának majdnem közepe, ösmeretlenebb, mint India vagy éppen Kína". A reformkor és a megelőző egy-két évtized nagyszabású és sorban első feladata volt az ismeretlenség homályát eloszlatni, a sürgető reformokat korszerű honismerettel megalapozni. "...csak a magát, erejét s hazáját esmérő nemzet jobbíthatja meg állapotját, öregbítheti fényét, dicsőségét, boldogságát, hatalmát; csak a hazáját jól esmérő magyar szeretheti azt okosan, bzgón, állandóúl" - írta 1819-ben Magda Pál. "Hazáját minden honfinak ismerni szép és hasznos: azoknak, akik a törvényhozásbani befolyhatás dicső jogával élnek, épen kötelesség... a hazafit túlbízottságtól szinte, mint ön ereje nem ismeréséből származó elcsüggedéstől egyformán megóvni egyedül a honismeret képes..." - olvashatjuk Fényes Elek 1842-ben készült írásában.