Bővebb ismertető
A DRÁVA POTAMOFITOPLANKTONJA MENNYISÉGI VISZONYAIRÓL
UHERKOVICH GÁBOR
Quantitative conditions ot potamophytoplancton ot River Dráva. Hungary. Abstract. Numerous tests on the 160 km long Hungarian section ot river, the most abounding sideriver in water ot Danube (Duna). The tables I—VI give the results oi six tests characteristic ot seasons. The population-density ot potamophytoplancton oi Dráva is more moderated as the one ot Danube. This tact shows the more lilthy, worse oxygen-turnover and rapid How of river.
Bevezető
A Dráva 500-600 m3/sec átlagos vízhozamával és 1100-1800 m3/sec nagyvízi hozamával a Duna legbővebb vizű mellékfolyója. Hossza 696 f.-km és vízgyűjtőjének területe 40 500 km2, így Közép-Európa legnagyobb folyói sorába tartozik. A folyó egyéb fiziográfiai, vízkémiai, szaprobítási adataira jelen tanulmányomban nem térek ki, csupán utalok a vonatkozó fontosabb irodalomra (Fazekas (red.) 1973, Stelczer (ed.] 1964, Uherkovich 1969, 1979, 1980).
A Dráva potamoíitoplanktonjáról (fitoszeszton-járól) az első tudományos adatokat az a tanulmányom tartalmazza, amely a Dunán, Tiszán és Dráván 1966-67-ben szinoptikusan végzett mennyiségi fitoszeszton-elemzéseken alapult (Uherkovich 1969). Már ez a tanulmány is tisztázta többek között, hogy a Dráva hidrobiológiái viszonyai néhány fontos vonásban eltérnek a két másik folyó hidrobiológiái viszonyaitól, így pl. azzal, hogy a drávai fitoszeszton népsűrűsége átlagosan egy nagyságrenddel kisebb, mint a két másik folyóé.
A Drávát a későbbiekben 1972-75 között irm-gyarországi mederszakaszának teljes hosszában részletesen vizsgáltam, mégpedig 1972-ben havi és a következőkben évszaki gyakorisággal. A vizsgálatokat az általam -a 60-as években kifejlesztett (v. ö. Uherkovich 1965, 1966) és utóbb (Uherkovich 1979, 1980) reptációs módszernek nevezett eljárással végeztem. Ez olyan mennyiségi hossz-szelvényvizsgálat, amelynél a minták vétele egyazon, lefelé mozgó nagyobb víztestből történik, és így segítségével a folyóvízi fitoplankton-együttesek minőségi és mennyiségi összetételének dinamikájára kapunk adatokat.
Az 1972-75 közötti vizsgálatoknál a mennyiségi elemzés mellett (Utermöhl 1958 módszerével vé-
gezve) hálós planktonmintákat ís feldolgoztam; a kétféle mintákból nyert taxonómiai adatokat összefoglaló tanulmány (Uherkovich 1979) 490 algataxon és 13 egyéb mikrofiton-szervezet drávai előfordulási viszonyait mutatja be. Ugyanezen vizsgálatsorozat fontosabb mennyiségi, elsősorban összalga-népességi adatai is közlésre kerültek már egy tanulmányban (Uherkovich 1980), viszont nem tudtam eddig közölni az említett hossz-szelvényvizsgálatok részletes mennyiségi eredményeit. Ez utóbbira, azaz a drávai potamofitoplankton részletezett, lehetőleg taxonokra vagy legalább kisebb taxonómiai csoportokra lebontott mennyiségi adatainak közlésére kerítek sort jelen tanulmányomban.
A potamofitoplankton mennyiségi viszonyainak és a részletes bemutatásra szánt mintasoroknak áttekintése
A drávai potamofitoplankton össznépessége 2 ind./l-ben kifejezve általában a százezres nagyságrendbe tartozik és csak ritkán adódnak ennél nagyobb nagyságrendbeli értékek. A minimumértékek 50 000-100 000 2' ind./l körüliek, a leggyakoribb középértékek 150 000-200 000 2 ind./l és a maximális értékek 400 000-2 000 000 2 ind./l közöttiek. Az általam észlelt alsó határérték = 44 000 2 ind./l (Örtilos, 1974. XI. 11.), felső határérték = 2 038 000 2' ind./l (Drávaszabolcs, 1974. VIII. 12.).
A 19 drávai hossz-szelvényvizsgálatból számított 2 ind./l-átlagok = ŰrHlos (225 f.-km) 219 000, Barcs (153,5 f.-km) 249 000, Drávaszabolcs (75,8 f.-km) 352 000, Az egész magyarországi Drávaszakaszra számított átlag 273 000 2 índ./l.
A Dráva legnagyobb, az összetorkolásnál vele majdnem azonos vízhozamú mellékvizének, a Murának négy, évszakilag reprezentatív mintájából számított átlag a drávai átlaggal szemben csak 186 000 2 ind./l.
Fenti adatok helyes értelmezéséhez említsük meg, hogy a Duna H ind./l-értékei Mohácsnál többnyire 1 000 000-5 000 000 között vannak, de nem ritkák a 10 000 000 feletti értékek sem. A Dráva viszonylag gyér potamifitoplankton-népességének magyarázatára a diszkusszióban visszatérünk.
A Janus Pannonius Múzeum Evkönyve (1980) 25: 7—19. Pécs (Hungaria), 1981.