A Janus Pannonius Múzeum évkönyve 1993 [antikvár]

13 Tab. 1. Einige physiographische-wasserchemische Charakteristika des Vadása Sees 30. 10. 1985 27. 5. 1986 30. 10. 1986 oberer See unlerer See oberer See unlerer See oberer See unterer See Wassertemperalur C° B O Bj mg/1 gelösles Ol mg/1 Ph Leilfähigiieil (i Gesamlhäile dH° Ca'* mg/l Mg'* mg/I NH/ mg/1 NOj- mg/1 NO3- mg/1 gelöste Stoffe mg/I gesamt-N mg/I gesami-P mg/I Saprobiläl (Panlle-Buck-Index) Chlorophyll-a mg/I 18.0 20.2 8.4 8.4 1.9 3.1 2.7 3.4 3.2 2.9 8.8 10.4 7.7 10.5 9.1 9.7 6.7 6.7 6.6 7.2 6.6 6.9 79 78 85 83 80 79 1.9 1.9 2.2 2.1 1.7 1.7 6.8 7.2 9.6 8.0 8.0 8.0 4.1 3.9 3.9 4.4 2.4 2.4 0.33 0.41 I.l 0.73 0.24 0.29 0.13 0.05 0.06 0.05 0.05 0.04 6.7 6.3 6.0 5.5 4.9 4.8 65 67 56 56 57 54 4.0 4.4 2.9 2.8 1.7 3.2 0.08 0.13 0.05 0.04 0.03 0.04 1.95 _ 1.79 2.00 1.70 (b) (o-b) (b) (o-b) . -1 9.0 17.6 40.0 11.7 12.6 Két kisebb nyugatinagyarországi állóvíz algavegetációja: Vadása-tó és Szőcei láp Uherkovich Gábor, Szilvágyi László és Vízkelety Éva A munka két nyugatmagyarországi vizén végzett limno-lógiai-algolőgiai megfigyeléseket összegez: 1. Vadása-tó, egy mérsékelten savanyú patak vizével táplált, két tóból álló, üdülési célokat szolgáló tározótó-rendszer. 2. Szőcei táp, szivárgó forrásokkal táplált, tőzegmohás patakmenti rétláp. A két víz egymáshoz földrajzilag is közel van Vas megyében. Egyazon lankás dombvidékbe vannak beágyazva és vízkémiailag is hasonh'tanak egymáshoz. Hazánkban viszonylag kevés savanyú kémhatású felszíni víz van, így az ilyen vizek felkeltik a limnológia érdeklődését. A Vadása-tóról már előzőleg is megjelentek limnoló-giai-algológiai adatok, ezek jelen tanulmányban 1985-86-os eredményekkel egészülnek ki. A Szőcei lápról eddig limnológiai tanulmány nem készült. Mindkét víz algavegetációját az algaegyüttesek minél árnyaltabb taxonómiai elemzése formájában igyekeztünk feltárni. Az egyes csoportokból a fajlistában részletezetten a következő számú algataxonokat mutattuk ki: Cya- nophyta 28, Euglcnophyta 78, Pyrrhophyta 15, Chiyso-phyta-Chrysophyceae-Xanthophyceae 37, Chryso-phyta-Bacillariophyccae 172, Chlorophyta-Chlorophy-ceae 105, Chlorophyta-Conjugatophyceae 50, azaz összesen 485 algataxon előfordulásáról számol be a dolgozat. Sok kovamoszat - itt elsősorban a nagyszámú Euno-/iű-fajra gondolunk - és egy nem kis számú Conjugato-phyccae jelzik a laxomőmiai összképben c vizek savanyú jellegét. Mindkét víz alacsony, illetve közepes trofitású, miként az a klorofill-a értékekből és a vezetőképesség értékeiből kitűnik. A Vadása-tóban a változatos összetételű fitoplankton ellenére típusos alga tömegprodukciőra eddig még nem került sor, így az üdülővízként való hasznosulása sem vált eddig kérdésessé. Munkánkban - éppen azért, hogy a csoport részletesebb taxonómiai feldolgozására ösztönözzünk - e vizek érdekes és fajgazdag Rhizopoda-faunájáről is hozunk megfigyelési adatokat.