A Janus Pannonius Múzeum évkönyve 1996-1997 [antikvár]

a Janus Pannonius Múzeum Évkönyve41.42 (1996-97)5- 12Píes, 1998A Dráva-sík védelmet érdemlő területei dénes Andrea, kevey Balázs, Ortmann-NÉ AJKAI Adrienne és PÁLFAI Lászlódénes, A., Kevey, B., Ortmann-né Ajkai, A., PAlfai, L.: Areas worthy of proleclion on Drava Lowland, Soulh Hungaiy. ABSTRACT. Drava Lowland is one of the greatest wet lowlands of Hungaiy, preserving much of the vcgeution of foimer unbroken woodlands, moors and marches. This paper deals with surviving valuable fragments of natural vegetation, which have not got protection yet. The most important types of vegetation of this area are: lowland oak-hombeam forests, beech forests, oak-ash-elm gallery forests, alder and ash moors; wet meadows and pastures, and aquatic vegetation of the oxbow lakes. Typical protected plants of this vegetation fragments as it follows: Carex strigosa, Fritillaria meteagris, Listera ovata, Vitis sylvestris, Thetypteris paluslris. Hottonia paluslris. Orchis laxiflora ssp. elegáns. Orchis morio, Leucojum aestivum. Nymphaea alba, Nymphoi-des peltata, Trapa nalans, Salvinia natans.BevezetőAz Alföld (Eupannonicum) flóravidékének, Déli-Alföld (Titelicum) flórajáiásába tartozó Dráva-sík magyarországi része - az Alföld és a Dunántúli-dombvidék közötti átmenetként - sajátos helyet foglal el hazánk tájai között. Az I. katonai felmérés (1782-85) térképei szerint - a dombokra települt falvakat és körülöttük levő fás-legelöket, kisebb szántókat kivéve - a tájat összefüggő, vízjárta erdőség borította. Mára az egykori gazdagságból csak néhány erdőtömb, nedves rét, lefűződött vagy levágott holtág maradt természetközeli állapotban. Mégis elmondhatjuk, hogy a terület egyike Magyarország legnagyobb nedves síkságainak, egy eltűnőben levő táj- és termőhelytípusnak, amelynek megmentése ma világméretű természetvédelmi program (BORHIDI et al. 1994). A Duna-Dráva Nemzeti Park megalakulása után csak a terület igen kis részének helyzete alakul megnyugtatóan. A Dráva-síkon számos, a nemzeti parkhoz nem tartozó, és általában más védettséget sem élvező, a tájra jellemző, értékes terület található. A dolgozat e tertlleteket mutatja be, községhatáronként felsorolva, rövid jellemzéssel és a védett növények felsorolásával.Korábbi kutatásokA Dráva-sík korábbi kutatói közül többen felhívták már a figyelmet az értékes területekre, társulásokra, ritka fajokra. Klujber és munkatársai (Klujber et al. 1963),valamint VöRöss L. Zs. (1964,1965) holtágak, morotvák vegetációjával foglalkoznak, KovAcs és Kárpáti (1973, 1974) pedig az ártér vegetációját elemzik. Kovács és Priszter (1977) a védendő társulásokat és területeket sorolják fel. A legutóbbi időkben Bank (1994) a fáslegelők felmérését végzi, Borhidi és munkatársai (Borhidi et al. 1994) a Dráva menti területek állapotát elemzik, Vörös Zs. (1995) pedig az egyik legértékesebb holtág vegetációját mutatja be. A szerzők már szintén több éve kutatják a Dráva-sík különböző területeit dénes (1996a, 1996b, 1996c, 1996d, 1997) a rétek és legelők florisztikai és természetvédelmi értékelését végezte. Kevey elsősorban a bükkállományok, gyertyános-tölgyesek és keményfaligetek kutatásával foglakozott (Horvát, Kevey 1984, kevey 1980,1983,1984,1985,1988,1990,1995, 1997a 1997b). O. Ajkai (1996a, 1996b, 1996c, 1997) a kelet-ormánsági erdők, valamint a Nákói-mocsár területén végez florisztikai és cönológiai kutatásokat. Pálfai az ormánsági holtágak és erdők adataival járult hozzá a dolgozathoz, korábbi munkáiban is az Ormánság természeti állapotával foglalkozik (Pálfai 1996).A terület természetföldrajzi jellemzőiA Dráva-sík domborzata alföldi jellegéhez képest meglehetősen változatos. Északi része magasabb helyzetű löszfelszín, déli részét elhagyott Dráva-medrek, levágott kanyarulatok kusza együttese és a közöttük kialakult lankás futőhomokdombok jellemzik. Éghajlatában az Alföld és a Dunántúli-dombvidék közti átmenet jellemzi. Bár az Alföld része, annak többi tájához képest csapadékban gazdagabb, így klímazonálisan nem az erdőssztyepp, hanem a zárt tölgyes zónához tartozik. Nyugati része pedig már egyre inkább közelít a gyertyánostölgyes klímaövhöz (Bortlidi 1961). Az atlanti és kontinentális éghajlati hatások mellett délnyugati iránybői a Mediterráneum melegáramlatai is bejutnak. A szub-mediterrán jellegű csapadékjárás az évek harmadrészében jelentkezik. A tél enyhe, emellett hazánk legkorábban tavaszodó területe. Meleg nyara ellenére is kedvező a vízellátottsága, így az Alföld egyetlen tája, ahol az év egy részében vízfölösleg mutatkozik (Pécsi 1967).