A Janus Pannonius Múzeum évkönyve 2001-2002 [antikvár]

I A Janus Pannonius Múzeum Evkönyve 146-47 (2001-20021 5-12 | Pécs, 2003 |Újabb adatok a Baláta-tó Zooplankton faunájának ismeretéhezKörmendi SándorKörmendi,S.; New data to the knowledge of the nooplankton fauna of Balata, Southwest HungaryAbstract, In 2001-2002 I examined the Rotatoria, Cladocera and Copepoda fauna at Balata 14 occasions. In primeral moor I took samples ( in the open water, in reedy and boggy, in moor shrubbery and alders) for analysing Zooplankton and water chemical contents. In my present study I show the result of qualitative analysis of Zooplankton and I show the data of water quality examinatoions.BevezetésA Baláta-tó Somogy megye nyugati részén, a Kis Balátával együtt 174 hektáron elterülő lefolyástalan láptó, mely 1942 óta természetvédelmi terület. A láp vízállását a csapadék és a talajvíz magassága ha-táí-ozza meg, ezért az időjárástól függő jelentős vízszint-ingadozás jellemzi. Száraz időszakban szinte teljesen kiszáradhat (KASZA és MARIÁN 2001). Nyílt vize mozaikosan elhelyezkedő foltokban 20-25 ha területű, vízmélysége 0,5-4 m, átlagosan 1-1,5 m. Jellemző növénytársulása BORHIDI és JÁEAI-KOMLÓDI (1959) szerint Spirodelo-Aldrovandetum. A tómeder sekélyebb részeit nagy kiterjedésű nádas, zsombékos borítja (Scirpo-Phragmitetum), míg a legse-kélyebb részeken égerláp, fűzláp (lápcserjések) alakult ki. BORHIDI és JÁRAI-KOMLÓDI (1959) szerint itt az Alnetea glutinosae, Calamagrosti-Salicetum cinereae és Carici elongatae-Alnetum társulások figyelhetők meg. A szukcessziós folyamatok miatt csökken az összefüggő nyíltvizes területek nagysága és jelentős mértékű a láp erdősülése, különösen az éger előretörése. Az ősláp kutatását 1922-1923-ban BOROS ÁDÁM kezdte el, a zoológiai kutatásokról az első eredményeket 1927-ben DUDICH és munkatársai közölték (cit. MARIÁN 1957)Míg a Baláta gerinces élővilágáról MARIÁN MIKLÓS már 1957-ben közölt összefoglaló tanulmányt, addig a mikroszkopikus állatvilágról csak 1965-ben jelent meg publikáció (MEGYERI 1965). Azóta az ősláp Crustacea (Cladocera és Copepoda) faunájáról FORRÓ (1995) és KÖRMENDI (2001), Rotatoria faunájáról KÖRMENDI (2001) közölt adatokat.Anyag és módszerA mintavételek 2001. május és október, valamint 2002. április és május folyamán történtek, összesen 14 alkalommal a láptó keleti és déli részén kijelölt mintavéteh helyeken.A mintavételi helyeknek MEGYERI (1965) által meghatározott biotópokat jelöltük ki : (l-3.kép)I. nyílt vízII. nádas-zsombékos III. égerláp-lápcserjés.A zooplankton vizsgálatok során 10-50 dm,3 vizet szűrtünk át 25 fi-s planktonhálón, majd a szüredéket forma-linnal tartósítottuk.A zooplankton mintavétellel egy időben vízkémiai vizsgálatokat is végeztünk. A mintákat FELFÖLDY módszertankönyve ( 1987) alapján dolgoztuk fel.EredményekA láptó vízkémiai jellemzőit a csapadék mennyisége jelentősen befolyásolja. A csapadékos időszakban magasabb pH, vezetőképesség és alacsonyabb oxigénfogyasztás értékek voltak, mint a száraz időszakban. A csapadékszegény években szezonálisan emelkedik az oxigénfogyasztás (KOI) és anorganikus-N és foszfát-P koncentráció (1.táblázat) A 1998 - 2002. között a zooplankton vizsgálatok során 48 Rotatoria, 29 Cladocera és 9 Copepoda faj került elő a mintákból (2.táblázat). A nyíltvizes területen (I.) 26 taxon (12 Rotatoria, 9 Cladocera és 5 Copepoda), a nádas-zsombékos mintavételi helyeken (II.) 47 taxon (28 Rotatoria, 17 Cladocera és 2 Copepoda), míg a égeres és lápcserjés (III.) mintavételi helyeken 19 taxon (11 Rotatoria, 6 Cladocera és 2 Copepoda) határoztam meg 2001-2002-ben.Az előforduló fajok béta-alfa-mezoszapróbikus, alfa-mezoszapróbikus és eu-politrófikus vízminőséget jelző, általában kozmopolita és euriók taxonok. Csak néhány - lápvizekben is gyakori - faj került elő (pl. Platyias quadricornis, Trichocerca weberi).1998-2000.évi vizsgálatokkal összehasonlítva 13 új taxont (2. táblázat:( + ) ) találtam a mintavételi helyeken, de összesen 7 Rotatoria, 5 Cladocera és 2 Copepoda korábban leírt taxont nem sikerült kimutatni a mintákban (2.táblázat:(-) ).Csak a csapadékos időszakban fordult elő a Brachionus budapestinensis, Filinia longiseta és a Synchaeta oblonga.A kvantitatív analízisek szerint a tavasszal a Rotatoria és Copepoda, a nyári időszakban a jelentős vízszínt csökkenéskor a Cladocera fauna egyedszáma és biomasszája volt a legnagyobb. (A kvantitatív analízisek részletes elemzése későbbi tanulmány tárgya.)Vizsgálataink alapján megállapítható, hogy a zooplankton fauna összetételében jelentős átalakulás zajlik, amit alapvetően befolyásol a csapadékos és száraz időszakok évenkénti és szezonális váltakozása, de a szukcessziós folyamatok előrehaladása is. Ezért szükséges a monitoring vizsgálatok folytatása.A kutatást a KÖM KAC támogatta.