A Jász Múzeum évkönyve 1975-2000 [antikvár]

H. Bathó Edit A JÁSZ MÚZEUM 125 ÉVE A magyar nyelv hivatalos nyelvvé tétele az irodalomban és a tudományban Magyarországon is összeforrt a nemzeti kultúra megteremtésével. Egyre eró'teljesebben vetődött fel a múzeumalapítás gondolata is, amelynek egyik legszebb példáját gróf Széchényi Ferenc mutatta, amikor 1802 márciusában, kora ifjúságától nagy gonddal és áldozatokkal szerzett, Magyarországra vonatkozó gyűjteményét a hazának adományozta, megvetve ezzel a Magyar Nemzeti Múzeum alapjait. Az 1867-es kiegyezést követő időszakban országszerte újult erővel bontakozott ki a történelmi valamint a népi kultúra emlékeinek összegyűjtése.1 A Jász-Kun Kerületek egykori székvárosában, Jászberényben 1873-ban - az országban elsők között - vetődött fel a múzeumalapítás gondolata. Az ügy legfőbb szorgalmazója Sípos Orbán helyettes polgármester volt, aki szívügyének tartotta, hogy a jász történelmi emlékek méltó helyre kerüljenek és az utókor számára fennmaradjanak.2 Jászberény város tanácsa 1873. március 8-án tartott tanácsülésén a 93l-es számú végzésében kimondta a városi múzeum létrehozását, s annak megszervezésével a javaslat tévő Sipos Orbánt bízta meg, aki kéthét multával, március 29-én részletes jelentést adott a múzeum felállításáról. Előterjesztését a következő gondolatokkal kezdte: „Én e megbízatásnak annyival inkább sietek eleget tenni, mert úgy vagyok meggyőződve, hogy ez intézmény létrehozása szeretett városunk erkölcsi hitelét, tekintélyét emelendi és a közművelődési érzéket fokozza Úgy gondolom, nincs senki, aki ne akarná az ismeretek terjesztésével a közszellem erős alapját letenni, s ne akarná városunkat a művelt városok színvonalára emelni."3 A tanács a városháza alsó melléképületének egyik szobáját jelölte ki a múzeum számára, s egyidejűleg megalakította a Múzeumi Bizottságot, amelynek elnöke Pethes József tanácsnok lett, tagjai: Bartsik Márton, Bathó Edndre, Scopián Sándor és Sipos Orbán. A bizottság feladatául jelölték ki, hogy „a kezdet nehézségei mellett, egész eréllyel és odaadással működni igyekezzenek és különösen lelkes közönségünket illő tárgyak kegyes adományozására buzdítani szíveskedjenek. "4 A múzeum első őrévé Ozoróczky János jegyző, levéltárnokot választották meg, aki hangya-szorgalommal vetette bele magát a gyűjtőmunkába. Felhívást intézett a Jászkun Kerületekhez, a jász községekhez, az ország főpapjaihoz és nagyuraihoz a múzeum támogatása végett. December elején meg is érkeznek az első adományok, amelyről nagy örömmel számolt be Ozoróczky János. Az adományozók között első helyen szerepelt Jászberény városa, alá az alábbi történelmi ereklyéket adta át megőrzésre: A Lehel kürtöt kötőjével, Rákóczi ládáját, Szentkirályi Móric aranytollát, redemptiós felkelő seregbeli és a Nádor huszárezred alakulási zászlaját, régi írásokat 1213-tól 1797-ig valamint a török levelek magyar fordítását. (A török levelek ez időben nem voltak Jászberényben).5