A kistérségek társadalmi, gazdasági helyzete - Észak-Alföld [antikvár]

BEVEZETŐ Az új évezred elején Magyarország gazdasági és társadalmi térszerkezete, térségi és települési tagoltsága alapvetően eltér a 15-20 évvel korábbiaktól. Okkal beszélnek a szakértők nemcsak új társadalmi-gazdasági berendezkedésről, jogállamról és piacgazdaságról, hanem új területi szerkezetről is. A mai területi szerkezetben is fellelhetők hosszú távú determinációk, ugyanakkor a gazdaság és a társadalom mai térbeli működése és szerveződése a múlt folyamataiból már nem vezethető le. A fö mozgásirányokat a rendszerváltás után kialakult új struktúrák, új gazdasági szereplők és társadalmi intézmények formálják. Egyre erősebben hatnak a globalizálódás folyamatai, valamint az információs rendszerek kialakításának és a környezet védelmének felértékelődött problémái. Az átmenet periódusa, a kilencvenes évtized a regionális folyamatok szempontjából nem tekinthető egységes, homogén időszaknak. Elsö felét a korábbi rendszer struktúráinak leépülését kísérő krízisjelenségek uralták. A térszerkezetet meghatározó társadalmigazdasági folyamatok az 1990-es évek közepétől megváltoztak, az új térszerkezetben érzékelhetően megjelentek a megújulás - elsősorban gazdasági - jegyei. A Központi Statisztikai Hivatal 2000-ben jelentkezett a Magyarország kistérségeit bemutató régiós sorozatával, amelyben a helyzetértékelés elsősorban az 1988-1998. éveket fogta át, a piacgazdaságra való átmenet időszakát. 2004 elejétől módosult a kistérségi terület-beosztási rendszer, s az Európai Unió tagjává válva a kistérség lett a területfejlesztés alapegysége. A kistérségek különösen az Európai Uniö 2007-2013 közötti kohéziós politikájának időszakában értékelődnek fel, válnak a projektgenerálás és megvalósítás színterévé. Az ország 7 régiójában található kistérségek jelenlegi helyzetének bemutatására a KSH újabb kiadványsorozatot állított össze, ismertetve a térségek településszerkezetét, népességének, gazdaságának főbb jellemzőit, intézményrendszerét és infrastrukturális ellátottságát. Jelen kiadvány a rendelkezésünkre álló statisztikai adatok alapján ad áttekintést Eszak-Alföld kistérségeinek helyzetéről. A legutóbbi vizsgálatok szerint a régió jelenlegi 27 kistérségéből egyetlen terület, a ma már önmagában kistérséget alkotó hajdú-bihari megyeszékhely, Debrecen minősül dinamikusan fejlődőnek, három körzet fejlődőnek, egy felzárkózónak, 11-11 pedig stagnálónak, vagy lemaradónak tekinthető. Ez utóbbi két - a fejlődési skála végén álló - kategóriába tartozó kistérségek száma és aránya a régiók közül az Észak-Alföldön a legmagasabb.