A kolozsvári Állami Magyar Opera 50 éve [antikvár]

Részlet: Rövid történeti visszatekintés színjátszásnak, ezen belül a f zenés játékoknak (Singspiel) V ^ komoly hagyományai van- nak Kolozsváron, melyek a XVI. századig nyúlnak vissza és különböző megnyilvánulási formáit ismerjük. Az erdélyi magyar nyelvű színjátszás az arisztokrácia körében jelentkezik elsősorban művelődési igényként, ami hivatalos formában az 1791 nyarán, Kolozsváron tartott rendi országgyűlés munkálatai alkalmával kerül felterjesztésre. A színjátszás állandósulása természetes módon igényli az állandó színházépületet. Az első jelentős előadásra 1792. december 17-én kerül sor a Nemes Magyar Jádzó Társaság rendezésében, Kótsi Patkó János irányításával, aki már az évad megnyitásának pillanatában énekes játékok műsorra tűzését is tervbe vette. 1789-ben, császári utasításra a Gubernium (Főkormányszék) Nagyszebenből Kolozsvárra költözik. A főkormányzói tisztet gróf Bdnffy György tölti be, aki vonzáskörébe gyűjti az erdélyi magyar arisztokráciát, amely igényli - műveltségénél és neveltetésénél fogva - a színvonalas szórakozást, és anyagilag is meg tudja teremteni ennek feltételeit. Kótsi Patkó tehát termékeny talajra talál a színjátszás jövőjének biztosítását illetően. Képzett muzsikus lévén (zeneszerzőként), fontos szerepe van az énekes művek műsorra tűzésében és betanításában, de maga is írt alkalomszerűen kísérőzenét egyik-másik színműhöz. 1803 előtt a társulatnak nem volt állandó zenekara és karmestere. Kótsi Patkó igazgatása idején - az 1797. évi Wesselényi-féle szabályzat alapján - új színházi szabályzatot dolgoznak ki (Erdélyi Magyar Játékszín Új Konstitúciója), amely 1803-tól lép érvénybe és a zenekarnak meg karmesterének jogairól és kötelességeiről intézkedik, továbbá szerepet vállal az első nyugdíjalap létrehozásában is. Ugyanez évben veszi kezdetét az állandó Kőszínház építése is a Farkas utcában, szemben a vármegyeházával. A Kőszínház megnyitása 1821. március 12-én döntő módon befolyásolja a hivatásos magyar nyelvű színpad és zenésszínpad további sorsát. A Kőszínház színpada szcenikailag is biztosítani tudja operák bemutatását. Itt viszik színre az első magyar nemzeti operát 1822. december 26-án, a Ruzitska József karmester által írt Béla futását. 1823-1827 között Déryné Széppataki Róza a kolozsvári társulat primadonnájaként a magyar nyelvű operajátszás bölcsőjévé avatja Kolozsvárt, ekkor kerülnek színpadra Mozart, Rossini, Weber stb. operái. Kolozsvár zenei élete a kor regionális viszonyaihoz képest gazdag volt. Erkel Ferenc 1828—1834 között Kolozsváron zenetanár a gróf Csáky családnál. Jó barátságba kerül Brassai Sámuel tudóssal, aki öccsét is tanítja zenére. Akkoriban össze-összeverődtek alkalmi, műkedvelő zenekarok, Erkel is vezet egy ilyent Kolozsváron. Jelentős korszaka a kolozsvári operajátszásnak Havi Mihály dalszínház-igazgató tevékenysége 1844-1860 között, az ő vállalkozó szellemét bizonyítja a levéltárban őrzött repertoárja Donizetti, Verdi, Meyerbeer, Erkel operáival, valamint Offenbach operettjeivel. Társulatvezetői korszakában jelenik meg Ko-