Bővebb ismertető
Története.
A kolozsvári Szent Mihály-templom alapításának körülményeit homály borítja. Annyi bizonyos, hogy a ma is álló szentegyház felépítése előtt, már a XIII. században az okiratok megemlékeznek a város egyik ugyanilyen nevű templomáról. Hogy a mai templom ennek a helyén épült volna, arról nincsenek adataink. Keletkezésére vonatkozó legrégibb okirat egy bűnbocsánati levél, amelyet először Jakab Elek közölt Kolozsvár történetében. A kolozsvári Szent Mihály egyház felépítése és feldíszítése érdekében Nunne Péter városi polgár kérésére kiadott érseki és püspöki bűnbocsánati levél ez. Az okiratot a templom sekrestyéjében őrzik, jó állapotban van, csak az alsó részen és a hajtásoknál megszakadozott. A pecsétek hiányoznak róla. Sajnos, a dátuma nem olvasható tisztán. A kezdő U betűben Krisztus képe látható, mellette színes Szent Mihály áll és keresztes lándzsáját a sárkány torkába döfi. A szöveg felett Zudar Imre 1383-as és Maternus püspök 1397-es approbációja olvasható. Jakab Elek az oklevél keletkezésének idejét 1387-1397 közötti évtizedre teszi. Későbbi kutatások más eredményre jutottak. Karácsonyi Jánosnak sikerült pontosan datálnia, egyeztetve az okiratban felsorolt 16 püspök püspökségének idejét, Eubel Konrád: Hierarchia catholica medii aevi című forrásmunkája alapján. Szerinte a bűnbocsánati levél kiállítása 1349 január 9. és 28-a között történt. A templom építése ekkor már folyamatban volt, mert az okirat szerint bűnbocsánatot kap mindenki, aki a templom építésére, világítására és felszerelésére adakozik: „ ... qui ad fabricam, luminaria et ornamenta dictarum ecclesiae". Az építés megkezdésének idejét nem sikerült még pontosan meghatározni. Kétségtelen, hogy a városi jogok megszerzése után történt. (1316) Az oklevél megnevezi azokat a városi polgárokat, akik engedélyért Avignonba mentek: Nunne Péter és a felesége, Hunnia. Tehát a templom építése már az Anjouk alatt megkezdődött, valószínűleg a városi polgárok és a búcsúra idejáró erdélyi hívek adakozásából.