A kultúra szolgálatában/Minőség, érték, mecenatúra [antikvár]

Az NKA jubileumi kötete elé A történelemben húsz év nem nagy idő, mégis elegendő ahhoz, hogy jelentős fordulatokat hozzon. Megélhettük mi is: a két évtizeddel ezelőtti változások idején olykor napok és hetek is sokat jelentettek. A magyarság különleges korszakot élt a kilencvenes évek elején. Lehetősége nyílt arra, hogy újraszervezze közösségeit: ne csak évezredes útját, megmaradását lássa sikernek, hanem a jelenét is. A visszanyert szuverenitás, az eszményi európaiság megélésének lehetősége régóta szuny-nyadó reményeket élesztett újra. A sokféle várakozás, a felszínen is megjelenő sokféle értékrend ütközései mögött abban egyetértés mutatkozott, hogy a legfőbb jó: a visszanyert szabadság. Az újjáépülő demokráciában a magyar kultúra ismét a nemzet egyik legfontosabb életfunkciójaként működhetett. Mégis ellentmondásos helyzetbe került. Megszabadult egy diktatórikus rendszer kötöttségeitől, de elvesztette korábbi anyagi támogatását. A kultúra, művészetek, színházak, irodalom, könyvkiadás nélkülözhetetlen a társadalom sikeres működéséhez. Ezért finanszírozásából az állam nem vonhatja ki magát. E feladat és felelősség felismerése és vállalása jegyében jött létre 1993-ban a Nemzeti Kulturális Alap, ami olyan szervezet lett, amely nem politikai vagy hatalmi szempontokat figyelembe véve folyósított támogatásokat. Két évtized megmutatta, hogy e szuverén, teljesítményelvű intézmény létrehozásával olyan modell született, amely életképesnek, sikeresnek, a régióban példaértékűnek bizonyult. Az NKA alapításától eredményesen szolgálja a magyar és az egyetemes kultúra gazdagítását. Szívből kívánom, hogy szellemi függetlenségét, magasrendű szakmaiságát megőrizve segítse újabb és újabb maradandó művek születését, azok eljuttatását a közönséghez. Budapest, 2013. szeptember Áder János köztársasági elnök 5