A Madách Imre Gimnázium Évkönyve 1986-87 [antikvár]

Iskolánk több mint egy évszázados élete az ország, a főváros és a VII. kerület fejlesztésének egyik részlete, de tükre is. Alapítása és fejlődésének közel négy évtizede a dualizmus korára esik. Átélte az első világháborút, és részese volt a Tanácsköztársaság dicsőséges napjainak. Az ellenforradalmi Horthy-korszak fasiszta irányzata és az ezt befejező második világháború is súlyosan érintette az iskolát. A felszabadulást követő szocialista országépítő munkával fonódott össze az utolsó 40 év. A „VII. ker. Magy. Kir. Állami Főgymnasium" 1881 szeptemberében alakult meg mint Budapest első állami gimnáziuma. Kezdetben a VII. ker. Klauzál u. 10. sz. bérházában folyt a tanítás; míg 1892 szeptemberére elkészült a VII. ker., Barcsay u. 5. klasszicista épülete, mai otthonunk. (Iskolánk 1921 szeptemberében vette fel Madách Imre nevét.) Intézetünk fokozatosan épült ki 16 tanulócsoportos gimnáziummá. Az első tanévben 106 első osztályossal induló gimnáziumba az 1901-1902. tanévben 1320 diák iratkozott be. A túlzsúfolt iskolában az osztályok átlagos létszáma 60 felett mozgott. Közben újabb iskolák sarjadtak a Barcsayból: 1894-ben a VIII. ker., Zrínyi Miklós Gimnázium, 1902-ben pedig az István Gimnázium. Az első érettségi vizsgákat 1890 júniusában tartották meg 42 maturandus diákkal. Azóta 11 381 diák érettségizett az alma materben. (A felszabadulás után 5864.)