A Madách Imre Gimnázium Évkönyve 1990-91 [antikvár]

ISKOLÁNK RÖVID TÖRTÉNETE'l-H,ii. I'A Madách Imre Gimnázium történetének kezdetei egybeesnek Budapest vi-' 'lágvárossá fejlődésével. A megnövekedett lakosság, a külső" kerületek bené-'pesülése, a kapitalista gazdaság fejlődése egyre sürgetőbben vetette fel az igényt az iskolázottságra, a korszerű általános műveltségre.Budapesten 1881-ben öt egyházi gimnázium működött; a világiasabb, nyitottabb, liberálisabb szellemű polgári, kispolgári rétegek számára kívánatos volt egy új gimnázium indítása. 1881. június 12-én kelt az alapító okirat Tre-fort Ágoston kultuszminisztersége idején, s, ezzel létrejött a főváros első állami gimnáziuma, a VII. ker. Magyar Királyi Állami Főgymnasium" elnevezéssel. Az első évfolyamra 106 kisdiákot vettek fel, egy helyett két osztályt kellett indítani. Az első igazgató Köpesdy Sándor volt, s vele együtt három tanárt is kineveztek. Az új iskolának állandó helye még nem volt, ideiglenesen a Klauzál u. 10. sz. alatti bérházban helyezték el. Végleges otthonunkat - a Bobula János tervezte klasszicista épületet - 1893 januárjában avatták fel.Gimnáziumunk alapításától kezdve népszerű és tekintélyes iskola lett. 1900-1920 között a 16 osztályba 1000 gyerek zsúfolódott, az osztályok létszáma 60 fő vagy annál több volt. Fokozatosan vált nyolcosztályos gimnáziummá; az első érettségi vizsgát 1890-ben tartották 40 tanulóval (azóta 11 889 diák érettségizett iskolánkban). Nevelési elveivel, oktatási szellemével kielégítette a környező lakosok műveltségi törekvéseit, felemelkedési ambícióit. Okos mérséklet, amely nem büntet, hanem javít, szigorú és pontos felügyelet, mely megakadályozza és elhárítja a bajt" - vallotta a tantestület. Elismerés és dicséret, szeretettel párosult szigor, felekezeti türelem, újat kereső oktatómunka jellemezte a gimnáziumot, s ezt az indulás éveiben kialakított szellemet máig követendő hagyománynak tartjuk.iJelentős esemény volt az iskola életében az, amikor felvette nagy tragédiaköltőnk, Madách Imre nevét 1921-ben, hogy az ifjúság nagyjaink emlékéből erőt és buzdítást merítsen". A névválasztást az alábbiakkal indokolták:A jónak és a rossznak örök küzdelmében a jó, mint az ember alaptermészetében rejlő, végre is legyőzhetetlen; és hogy nem a rideg materiális tényezők, hanem az eleven hit, a lélekfrissítő eszmék, a nemes illúziók harmonikus egysége adják meg az embernek a való értékét." A liberális elvek megóvták az ifjúságot a túlzott konzervatív, nacionalista szemlélettől, s bátorították a haladó baloldali mozgalmak terjedését (Galileikör, Vörös diák-mozgalom, KIMSZ stb.)A klasszikus nyelvi kultúra ápolása mellett mindenkor kiemelkedett a természettudományok szeretete. A tehetséges tanulók képzésében nagy szerepet játszott az 1888-ban megalakult önképzőkör. Az 1924-től kezdve évenként megrendezett országos középiskolai tanulmányi versenyen diákjaink rendszeresen szerepeltek az élvonalban. 1953-56 között országos hírű színjátszó cso-/ ,