A Madách Imre városi könyvtár évkönyve 2007 [antikvár]

Tisztelt hölgyeim és uraim, Madách Imre születésnapja alkalmából emlékezni és ünnepelni jöttünk össze. Emlékezni a magyar irodalom kiemelkedő alakjára, akinek életéről szinte mindent tudunk gyermekkorától a haláláig, s még azon is túl. Ismerjük irodalmi és közéleti munkásságát, a nagy mű születésének körülményeit, életének megannyi fontos epizódját. Ismerjük családtagjait és barátait, szívügyeit és betegségeit, könyvtárát és leveleit. Hála illeti ezért a Madách nyomában járó, fáradhatatlanul kutató, elemző, jeles irodalomtörténészeket. Köszönet jár a Madách Irodalmi Társaság tagjainak kiemelkedő tevékenységükért, s mindazoknak, akik az elmúlt esztendőben is ápolták irodalmi hagyományainkat, és gondozták Madách szellemi hagyatékát. A világháló egyik magyar nyelvű keresője több mint tizenkétezer találatot jelez Madách nevének billentyűzése után. Olvashatók művei és azok értelmezései, idézetcsokrok, tanulmányok, kidolgozott érettségi tételek. A monitoron sorakoznak a drámaíró és költő nevét viselő utak, terek, iskolák, művelődési otthonok, könyvtárak, mozik. Neveztek el róla tánciskolát, sőt még fogászati központot is... Őrizzük tehát Madáchot! Megőrizzük márvány táblákon és megőrizzük a szívünkben. Mert maradandót hagyott ránk és a világra. Az embernek néha olyan érzése támad, mintha ma is itt lenne közöttünk, és azt súgná fülünkbe: Nem az idő halad: mi váltóink. Egy század, egy nap szinte egyre megy.