A magyar katonai térképészet története III. [antikvár]

ELŐSZÓ A magyar katonai térképészet 1919-es megalakulásától napjainkig folyamatosan fennáll és működik. Kevés olyan szervezete van honvédségünknek, amely ilyen hosszú múltra tekinthet vissza. Fennmaradásának fő oka a hadsereg térképellátásának fontossága, de nem kisebb súllyal az, hogy a térkép művelői - a mindenkori elvárásoknak megfelelően - magas szakmai képzettséggel, nagy odaadással és érdemlegesen helytálltak. Túlzás nélkül vállalhatjuk, hogy a magyar katonai térképészt dicső múltját a mai korszerű jelen elődjének tekingük. Ma már a nyomtatott térképek készítése - automatizálása, illetve térinformatikai rendszer kifejlesztésére alkalmas formában - teljes egészében digitális technológián alapszik. Térképész Szolgálatunk fontosnak tartotta, hogy ez az óriási fejlődési folyamat ne múljon el nyomtalanul, hogy az utókor t^ékozott legyen arról, honnan indultunk el, hogyan dolgoztunk, mit alkottunk. Ezért a Magyar katonai térképészet története címen három kötetben feldolgoztuk a múlt térképészetét 1919-től kezdődően szinte napjainkig. Az 1991-ben elkészült első kötet az elvégzett feladatokat, a szervezéseket, az elért eredményeket, az 1992-ben elkészült második kötet a feladatokat végzők visszaemlékezéseit, azt ahogyan ők látták az eseményeket, az 1998-ban elkészült harmadik kötet a személyi katasztert foglalja magába. Ez a harmadik kötet a magyar katonai térképészet fennállása 80. évének megünnepléséhez kívánt hozzájárulni 1999-ben, technikai okokból azonban csak 2006-ban kerülhet az érdeklődők kezébe, ezét a személyi kataszter lezárásának éve 1998. Csodálatos dolog térképet készíteni! Erről vallanak a 80 év térképművelői, ez hatotta át elkötelezettségüket, áldozatvállalásukat. Ez tükröződik abban, hogy legtöbben, akik a térképkészítés közelébe kerültek, hosszú évtizedekig kitartottak mellette, odaadással helytálltak és a célokkal azonosultak. Könnyes szemekkel tértek vissza az évtizedekkel ezelőtt messzire kerültek, rajongással nyilatkoztak a visszaemlékezők, telt házban szorítottak és szorítanak kezet egymással az év végi nyugdíjas találkozó részvevői. A kötet ennek a körülbelül 4000 intézeti tábornoknak, tisztnek, tiszthelyettesnek és polgári dolgozónak rövid életrajzát és - akikről találtunk - 1200 személynek a fényképét tartalmazza. Nem volt könnyű 80 évre visszatekintve több 10 000 adatot beszerezni és feldolgozni. Tudjuk, hogy ez maradéktalanul nem sikerülhet, és nem is sikerült. Ezért szándékunkat szerényebbre fogva azt tűztük ki célul, hogy próbáljuk megtenni azt, ami 1999-ben egy ilyen műtól elvárható. Előre is elnézést kérünk azoktól, akiknek adataiban pontatianságot, vagy hiányt vétettünk. Számítunk arra, hogy lesznek észrevételek, hiszen saját, vagy közveden környezete adatait mindenki jobban ismeri a szerzőknél. Szándékunk az, hogy az észrevételek figyelembe vételre kerüljenek. Kérünk mindenkit, aki adataiban változást tart szükségesnek, illetve nem jelent meg fényképe, esetleg a névjegyzékből kimaradt, vagy ezt közvetlen kollégáiról pontosítani tudja, küldje el kiegészítését az HM Térképészeti Kht. címére (1276 Budapest 22., Pf: 85.) A munka alapos és javító átnézéséért a lektoroknak és dr. Tremmel Ágoston nyugállományú mérnök alezredesnek, Gyüre Péter közalkalmazottnak köszönetet mondunk. A képek számítógépes feldolgozása Bálint Ildikó zászlós munkáját dicséri. Fentiek előrebocsátásával adjuk közre a kedves Olvasónak a Magyar katonai térképészet története III. kötetét, olyan megértő fogadtatásában reménykedve, amilyen igyekezettel a szerkesztők, a szerzők és a lektorok a művet összeállították. Kívánjuk, hogy ha nosztalgiázásra vágyó tisztelt térképészeink múltunk szép emlékeit kívánják felele-vem'teni, térképész kataszterünk ehhez megfelelő segédeszközül szolgálhasson. A szerkesztők