A Magyar Kegyes Tanítórend Budapesti Általános Iskolájának és Gimnáziumának Évkönyve az 1946-47. iskolai évről [antikvár]

I. AZ ISKOLA MÚLTJA. Pest városa a másfélszázados török szolgaság és a Rákóczi-szabadságharc szenvedései után új életre ébredve, 1717-ben iskolájának vezetését a kegyes tanítórendre bízta és 10.000 forintnyi adományával megvetette iskolánk alapját. A két első piarista 1717 november 7-én kezdte meg a tanítást 155 tanulóval, a syntaxisták és principisták osztályával. A következő évben a poétikai és retorikai osztály is megnyílt. 1743-ban az intézet egyik nagyműveltségű tanárának, báió Cörver Eleknek kezdeményezésére magánjellegű bölcsészeti tanfolyamot is nyitottak, amely 1752-ben nyilvános jellegű lett; magánosok adományain kívül Pest városa 5000 forintos alapítványából (1759) tartották fönn. E bölcsészeti tanfolyam 1784-ben szűnt meg, amikor az egyetemnek Pestre való áthelyezése következtében fölöslegessé vált. 1752—1784 között 2287 tanuló látogatta. A bölcsészeti iskola úttörő munkát végzett a modernebb irányú, Leibniz, Wolf és Newton szellemében művelt filozófia meghonosításával, a matematika, fizika és földrajz tanításával. 1777-ben Benyák Bernát magyar nyelven kezdte előadni a filozófiát. Szabiik István pedig a fizika tanításában jeleskedett; ő bocsátotta föl hazánkban az első léggömböt a pesti piaristaház udvaráról 1783 augusztus 15-én. A gimnáziumi tanítás kezdetben a jezsuita rendszer keretében folyt, de csakhamar kialakult a piarista iskola sajátos nevelői és tanulmányi rendje ; különös gondot fordítottak a reális tárgyak és a magyar nyelv tanítására. Ez utóbbit hathatósan támogatták a magyarnyelvű iskolai színielőadások, melyek 1718-ban kezdődtek meg. A gimnázium az első Ratio educationis (1777) után ötosztályúvá (három grammatikai és két humanioraosztály), a második Ratio (1806) után pedig hatosztályúvá (négy grammatikai és két humaniora osztály) alakult. Az intézet tanárai állhatatosan küzdöttek II. József és utódai németesítő törekvései ellen, úgyhogy a magyar nyelv s szellem a nemzeti felbuzdulás korszakában egyre erősebben érvényesült. Ezt bizonyítják a följelentések, melyek ¦ 1800—1830 között arról panaszkodnak, hogy a latin helyett magyarul tanítanak; erről tanúskodnak az 1830 után időnként megjelent kiadványok, melyekben a kiválóbb tanulók szépirodalmi zsengéi láttak napvilágot. A szabadságharc után a gimnázium főgimnáziummá alakult át. 1850-ben nyílt meg a 7. osztály, 1851-ben tartották meg az első érettségi vizsgálatot 143 tanulóval. Az iskola az önkényuralom alatt is megőrizte magyar szellemét, mert a tanügyi kormányzat germanizáló rendelkezései a tanárok tervszerű ellenállása miatt kudarcot vallottak és a tanítás egy-két tárgy kivételével a tilalom ellenére is magyarul folyt. Az 1883 : XXX. t.-c. értelmében iskolánk mint az állam vezetése alatt álló főgimnázium folytatta nevelő-oktató munkáját. Az 1924; XI. t.-c. a középiskola három típusát állapította meg. Ezek : a gimnázium, reálgimnázium és reáliskola. Intézetünk gimnázium maradt, amelyben az 1932—33. iskolai évtől kezdve a görög mellett megkezdődött a francia nyelv, az 1940—41. iskolai évtől az olasz nyelv, 1945—46-t(;l kezáve í e.iií. az angol nyelv tanítása. Iskolánk életét jelenleg jórészt az 1934: XI. t.-c. rendelkezései irányítják.