Bővebb ismertető
Részlet:
Kezdetnek szeretném idézni Kodály Zoltán vallomását:
"Olyan kevesen vagyunk,
hogy a műveltség luxusát
nem engedhetjük meg magunknak."
Talán nem is folytatnánk mással, mint a híres verssel:
Weöres Sándor: Kodály Zoltán
Örvendj Pannonia, szökkenj virágba:
ezentúl én vagyok a te mosolygó lelked,
én állok kicsinyeid ágya mellett,
lépteiket az én dalom fogadja
és csalogatja folyton magasabbra
mint a sziklán vérnyom a vadászt. Ki engem
hallgat már bölcsőjében és tovább: szándéka ellen is színig telik
szándékommal, s nem ád okot haragra.