A Magyar Máltai Lovagok Szövetségének Emlékkönyve [antikvár]

BEVEZETES Több mint 300 év után, 1928-ban felkerült budavári székházára az újonnan alakult Máltai Lovagrend Magyar Tartományának fehér keresztes máltai lobogója. A Tartomány a Magyar Máltai Lovagok Szövetsége nevet vette fel. A Szent János Lovagrend magyarországi fénykora a XII-XVII. századig terjedt. Ezután három évszázad telt el úgy a magyar máltaiak történetében, hogy bár magyar máltai lovagok a különböző, osztrák vagy cseh nagyperjelségekben léteztek, de a Rendnek önálló intézménye, szervezete hazánkban nem volt, főképpen a török hódoltság egyik következményeképpen. Trianon után 8 évvel, az Egyház, a Rend és a megcsonkított haza iránti elkötelezettség vezette honfitársainkat a zászlóbontáshoz. Emlékezve, hogy Jeruzsálemben 1099-ben a hitvédelem, az emberszeretet, az európai keresztény-államkö-zösség iránti hűség, valamint a remény és a szerzetességi szolidaritás voltak a rendalapítás motívumai és eszmei indítói, a történelem ezen nemzetünk részére ugyancsak viharos és nehéz korszakában az ezzel azonos szellemiségen alapuló elkötelezettségnek és tevékenységnek látták meg jogosultságát és szükségszerűségét. Az újjáalapítás 1928-ban történt, amit 17 éves építőmunka követett. A vesztett háború és a szovjet megszállás idején követte ezt a 40 éves önfeláldozó, fenntartó és karitatív tevékenység az emigrációban. Majd ezután a mai napig 7 év rendépítés következett az új szabad Magyarországon, a magyar máltaiak ismét folytatják azt a munkát, melyet elődeik 900 évvel ezelőtt, akkor még Jeruzsálemi Szent János Lovagrend néven kezdtek meg. Ennek az elhatározásnak jegyében ünnepeljük a 75. éves jubileumot. Rendünk az Egyház legrégibb lovagrendje. 900 éves története során több ízben vészelt át válság-helyzeteket, fennmaradását jelmondata „tuitio fidei, obsequium pauperum" a hit védelme és a szegények támogatása, kettős elkötelezettsége biztosítja, még a XXI. század küszöbe kihívásainak közepette is. Mert hivatását, szervezetét, tevékenységét, működési rendszerét és elvárásait egyképpen felöleli. Épp csak a konkrét célkitűzések és szervezeti formák illesztendők mindenkor hozzá, hogy változatlan lényegének keretében foganatosíthassa állandó belső megújulását. Ezen örök célkitűzések ügyintéző központjai - Szentföld, Rodosz, Málta és Róma - változhattak ugyan, de maguk a célkitűzések továbbra is folyamatosak, állandóak. Csakúgy, mint a nemzetközi kihívások feltétlen vállalásának készsége is. Isten kegyelméből és a Rend önön akaratából.