A magyar mérésügy arcképcsaroka [antikvár]

p.V I, I ' ¦ : ¦¦ ¦ í , I 'A V i. ¦ i : ELOSZO Hasznosítva azt a szinte évszázada féltve őrzött és megbecsült személyi anyagot, amelyet a Humánpolitikai osztály gondoz, a Hivatalvezetés olyan elhatározásra jutott, hogy ebből célszerű lenne egy - úgymond - mérésügyi „ki-kicsodá"-t összeállítani. Már a jelenkor sem ismeri az elődöket, akik a magyar mérésügyért valaha munkálkodtak és ahogy telik-múlik az idő, egyre inkább feledésbe merülnek azok, akiket pedig a jelen és az utókomak sem érdemtelen emlékezetében tartania. Több ezer személyi anyag átnézése arra késztetett, hogy elsősorban azokról célszerű az utókor számára néhány adatot ezen összeállításban összegyűjteni, akik a már szervezett formában működő mérésügyi intézményünk állományában olyan beosztásban dolgoztak, amelyben feltehetően jobban elősegíthették mind a műszaki-szakmai, mind pedig a szervezeti-, gazdasági-, mérésügyi igazgatási fejlődést. Ez a beosztás — kiválasztásunk szerint - bármilyen vezetői beosztást jelent, annak szintjétől függetlenül. Azért is esett a választás a vezetőkre, mert az OMH történetéből tudjuk, hogy a régebbi magasabb vezetői beosztásban dolgozó -esetleg akár az intézeti igazgató-helyettes is - ugyanúgy végzett műszaki hitelesítési feladatokat, mint nem vezető beosztású alárendeltje. Tudjuk, hogy manapság is sokan igen-igen értékes szakmai munkát végeznek és mérésügyi műszaki munkájukkal, államigazgatási tevékenységükkel képviselik az OMH-t mindennapjainkban, bár nem rendelkeznek semmilyen vezetői beosztással. Ezt elismerve ezúton szeretnénk tisztelettel adózni és nagyrabecsülésünket kifejezni mindazon egykori vagy mai mérésügyi dolgozónak, aki nem kerülhetett be ezen összeállításba. Lehet, hogy az adatok néhány helyen hiányosak. Rendelkezésünkre csupán saját adattárunk szolgált, csak arra támaszkodhattunk. A mérésügyben alkalmazottakon kívül - legalább az előszóban - meg kell emlékeznünk néhány olyan egyénről is, akik az évszázadok alatt kialakult mértékegység-káoszból a mérésügy hőskorában, a XIX. sz. második felében azon fáradoztak, hogy kialakuljon a mérésügyi rend, még akkor is, ha ez az első időben csupán Pest-Budán volt sikeres és csak lassan vált jellemzővé az ország egész területén. Meg kell jegyezni, hogy a vizsgált időszakban (ami kb. 1850 és 1997 közé tehető), az ország területe többször jelentősen változott, ezért érthető, hogy összeállításunkban nagy számban szerepelnek olyan mérésügyisek, akik ma