A Magyarországi Olasz Kultúrintézet [antikvár]

1935 február 18-án Olaszország és az első világháborúból kikerült uj Magyarország, mintegy az őket 1927 óta összekötő barátsági szerződés kiegészítéseként, létrehozta első kulturális egyezményét. Ebben több más, a két fél műveltségének kölcsönös megismerését célzó kezdeményezés mellett szerepelt egy olyan intézmény felállítása Budapesten, amely arra volt hivatott, hogy a programm megvalósításának legfőbb eszközévé váljon. A magyar-olasz kulturális egyezmény, ha a két kormány akkor követett irányvonala sugallta is, a müveit rétegek már kialakult érdeklődését szentesitette. Ez az érdeklődés a háború utáni idők újjáéledt rokonszenvének légkörében bontakozott ki, mikor Magyarország, a Habsburgmonarchia felbomlása után, már nem volt részese azoknak a végzetes ellentéteknek, amelyek a háború szakadékát ásták meg a soknemzetiségű hatalom és Olaszország között. Újra feltámadt a két nemzet negyvennyolcas összetartásából fakadó hagyományok emlékezete; újra felidézték a közös történelmi tapasztalatokat és hosszú évszázadok sokoldalú kapcsolatait; megszületett a Corvin Mátyás Társaság, és folyóirata, a Budapesten olasz nyelven megjelenő "Corvina" a két ország jeles kutatóinak Írásait közölte, hogy uj eredményekkel gazdagítsák a félsziget és a Dunamedence népei közt szövődött sok évszázados politikai, művészeti, tudományos összeköttetések ismeretét. Rómában a húszas évektől kezdve a kiváló főpap-tudós Fraknói Vilmos alapította Történeti Intézet segítette fiatál magyar szakemberek olasz levéltári kutatásait, hogy a mult fontos korszakainak Írásos emlékeit kiegészítsék. Ez az Intését, amely később a történelmi multu Falconierí-palota megszerzésével Magyar Akadémiává alakult, otthont adott magyar művészeknek és különböző tudományágak művelőinek és az olaszországi magyar kulturális tevékenység központja lett. Ehhez járult utóbb az 1942 februárjában Milanóban megnyitott Magyar Kulturális Intézet. 1937 _ ben pedig, Horthy Miklós, Magyarország kormányzója 1936 - OS római és az olasz uralkodópár 1937 évi budapesti látogatása után, amelyek a két ország szoros egyetértésének erősítését szolgálták, felavatták a magyar fővárosban az Olasz Kultúrintézetet, hogy az olasz kultura magyarországi elterjedésésének központja legyen. Egy belvárosi palota első emeletén ideiglenesen berendezett főképvíselet mellett fiókirodái működtek két másik városban: Debrecenben és Pécsett is, külön könyvtárakkal és kü- 27