A makói társadalom és a művelődés [antikvár]

Kiindulópontunk az volt, hogy Makó kulturális helyzetét a helyi társadalmi rétegződéssel összefüggésben kell vizsgálni. A helyi társadalom vizsgálatakor nem hagyhattuk figyelmen kívül Makó gazdasági struktúráját, munkaerő-helyzetét, ugyanis éppen e tényezők tárják fel a társadalmi rétegződés helyi jellemzőit. Vizsgálatunkban döntő szerepet kapott a munkamegosztásban elfoglalt hely, szűkebb értelemben a foglalkozáshierarchiában betöltött pozíció. A munkamegosztáshoz hasonlóan döntő kritérium volt a tulajdonviszonyok vizsgálata is. Az utóbbi tényező az egyéni termelők magas aránya miatt különösen fontos Makó társadalmi rétegződésének megértéséhez.A munkamegosztásban elfoglalt hely elemzésénél figyelembe vettük a foglalkozáscsoportot és a vele legszorosabb kapcsolatba levő változókat /iskolai végzettség, származás, háztáji, jövedelmi viszonyok stb/. Az elemzés során feltűnt a származás és a foglalkozáscsoport közötti szoros összefüggés, ezért indokoltnak tartottuk a mobilitással való foglalkozást is. A társadalmi rétegződés kifejeződik területi vetületben /lakáshelyzetben, lakóövezetekhez való tartozásban/, de ez semmiképpen sem azt jelenti, hogy a területi összefüggés a társadalmi rétegződés meghatározó eleme.