A martonvásári agrárkutatások hatodik évtizede [antikvár]

A martonvásári agrárkutatások hatodik évtizede KÖZHASZNÚ NOVENYNEMESITES Bedö Zoltán Bevezetés Napjainkban jelentős átalakulás megy végbe az élettudományokban. Egyszerre történik az egész fragmentálása, a molekuláris szintre történő redukálás folyamata és az integrált megközelítés realizálása, amely egyesíti a molekuláris és a szervezeti szintű diszciplínákat (Kafatos és Eisner, 2004). Az új szemléletmód nagyszerű távlatokat jelent számos kutatási területen, így a növénynemesítésben is. A növényi funkciók molekuláris szintű megismerésének eredményeit felhasználva populáció szinten, új fajtákban realizálhatók a folyamat végtermékei. Fontos szerepe van korunk új tudományának, a genomi kának, a bioinformatikának, de új területeket nyitott meg a biokémiai ismeretek felhasználása is Az alapkutatásban bekövetkezett fejlődés jótékonyan hatott többek között az orvostudományokra, illetve a gyógyszeriparra és egyre inkább érezteti hatását az agrártudományokban is. így a növénynemesítés ötezer éves történelmében nem történt olyan hatalmas módszertani fejlődés, mint az elmúlt 20-30 év során. A változások nemcsak tudományos, hanem társadalmi szinten is felértékelték a növénynemesítést. A tudomány belső fejlődéséből származó újabb és újabb kérdések, problémák folyamatos választ követelnek. A növénynemesítés fejlődése során egyre inkább előtérbe kerül multidiszciplináris, sőt elsősorban az informatikai ismeretek felhasználásával az interdiszciplináris jelleg. A növénynemesítési tudomány így szerves része a megújuló élettudományi kutatásoknak, amit hatékonyan művelni csak egy kritikus szellemi tömeg, valamint korszerű infrastruktúra megléte esetén lehetséges. Gyakorlati téren is folyamatos az igény a változások követésére, a tudományos szintű válaszok megfogalmazására. A múlt század végén egyértelművé vált, hogy a mezőgazdasági termelés a hagyományos módszerekkel teljesítőképességének felső határához érkezett, a korábbi technológiák már nem újíthatok meg, környezeti ártalmak nélkül a kemikáliák mennyisége sem növelhető, a hozamok sem fokozhatok. A fenntartható fejlődés érdekében szükségessé vált, hogy a növénynemesítési és genetikai kutatások prioritásai között szerepeljen a biodiverzitás megőrzése, a fajtaválaszték fenntartása, annak megújítása és kiszélesítése.