kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Ábrányi Emil - A Mátra gyöngye [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/758/3002758.jpg "Ábrányi Emil - A Mátra gyöngye [antikvár]")
A Mátra gyöngye [antikvár]
Ábrányi Emil, Bajza József, Balogh Béni, Bán Imre, Baróti Szabó Dávid, Bél Mátyás, Berze Nagy János, Csoóri Sándor, Dálnoki Veres Gerzson, Ethei Sebők László, Evlija Cselebi, Farkas András, Fülöp Lajos, Garay János, Horgas Béla, Illyés Gyula, Jankovich Ferenc, Kiss József, Lisznyai Damó Kálmán, Mindszenty Gedeon, Móricz Zsigmond, P. Kiss István, Pájer Antal, Petőfi Sándor, Platthy Adorján, Radó Antal, Sárosi Gyula, Sas Ede, Sereg József, Sík Sándor, Spetykó Gáspár, Szabó Lőrinc, Szávay Gyula, Utas Zsigmond, Vachott Sándor, Vachott Sándorné, Vahot Imre, Vályi András, Vargha Gyula, Vilcsek Katica, Vitkovics Mihály, Vörösmarty Mihály, Zalár József
Negyvennégy ismert s néhány névtelen költő és prózaíró százhat alkotását gyűjtöttük össze ebben az antológiában. Valamennyi a Mátra gyöngyének becézett település, Gyöngyös hagyományait vallatja. Elsősorban a költészet emlékeit, a gyöngyösi tárgyú vagy vonatkozású verseket vesszük számba, de - a teljesség igénye nélkül - bemutatunk egypár érdekes és becses - többnyire irodalomtörténeti összefüggéseket érintő és a versek hátteréül szolgáló - városismertetést, memoárrészletet,...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1980 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Negyvennégy ismert s néhány névtelen költő és prózaíró százhat alkotását gyűjtöttük össze ebben az antológiában. Valamennyi a Mátra gyöngyének becézett település, Gyöngyös hagyományait vallatja. Elsősorban a költészet emlékeit, a gyöngyösi tárgyú vagy vonatkozású verseket vesszük számba, de - a teljesség igénye nélkül - bemutatunk egypár érdekes és becses - többnyire irodalomtörténeti összefüggéseket érintő és a versek hátteréül szolgáló - városismertetést, memoárrészletet, eseménykrónikát és művelődéstörténeti tanulmányt is.
A szövegeket kilenc, a múló idő rendje szerint egymásba fonódó ciklusba csoportosítottuk. Közülük az első, a Régi századok a legkorábbi időktől a XVIII. és XIX. század fordulójáig készít leltárt a város életére vonatkozó és a kötet koncepciójához igazodó dokumentumokból. Két-két verset idézünk a Gyöngyösi kódex és a Gyöngyösi toldalék lapjairól. Mindkét nyelvemlékünk a ferencesek híres gyöngyösi könyvtárában őrződött meg. Assisi Szent Ferenc ott élő gyermekeinek mindvégig kitüntetett szerepe volt a város (és az ország) szellemi életében. Ezt jelzik a P. Kiss István Jeruzsálemi utazásából, a hazai késő barokk széppróza alig ismert remekéből kiválasztott szemelvények is.
Színesítik a ciklust a korabeli városleírások: a neves török világutazóé, Evlija Cselebié, továbbá Bél Mátyásé és Vályi Andrásé. Gyöngyös egykori földesura, a neves barokk költő, Koháry István gróf egyik legszebb versével, a magyar Mária-kultusz gyöngyszemével, A Boldogságos Szűzhöz intézett - az egri vár 1687-es ostroma közben szerzett sebére gyógyírt kereső - fohászával kapott helyet az összeállításban. A Musztafa, Karafa... keretű történeti ének és Dálnoki Veres Gerzson Kuruc krónikájának az 1709-es pestisjárvány gyöngyösi pusztításait megörökítő részlete a nagyságos fejedelem, II. Rákóczi Ferenc korába kalauzolja az érdeklődő olvasókat.
Termékadatok
Cím: A Mátra gyöngye [antikvár]
Szerző:
Ábrányi Emil
,
Bajza József
,
Balogh Béni
,
Bán Imre
,
Baróti Szabó Dávid
,
Bél Mátyás
,
Berze Nagy János
,
Csoóri Sándor
,
Dálnoki Veres Gerzson
,
Ethei Sebők László
,
Evlija Cselebi
,
Farkas András
,
Fülöp Lajos
,
Garay János
,
Horgas Béla
,
Illyés Gyula
,
Jankovich Ferenc
,
Kiss József
,
Lisznyai Damó Kálmán
,
Mindszenty Gedeon
,
Móricz Zsigmond
,
P. Kiss István
,
Pájer Antal
,
Petőfi Sándor
,
Platthy Adorján
,
Radó Antal
,
Sárosi Gyula
,
Sas Ede
,
Sereg József
,
Sík Sándor
,
Spetykó Gáspár
,
Szabó Lőrinc
,
Szávay Gyula
,
Utas Zsigmond
,
Vachott Sándor
,
Vachott Sándorné
,
Vahot Imre
,
Vályi András
,
Vargha Gyula
,
Vilcsek Katica
,
Vitkovics Mihály
,
Vörösmarty Mihály
Zalár József
Kiadó: Pallas Kiadó
Kötés: Ragasztott kemény papírkötés
ISBN: 9639117153
Méret: 130 mm x 210 mm
Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. június 29. – Budapest, 1942. szeptember 5.)
Magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja.Móricz Zsigmond 1879-ben született Tiszacsécsén. Elemi iskolába 1886-87-ben Istvándiban, majd 1887-90-ben Prügyön járt. Ezután a Debreceni Református Kollégiumban folytatta tanulmányait, ahonnan 1894-ben Sárospatakra került. Mivel itt meglehetősen rossz tanuló volt és egyedül érezte magát, a kisújszállási gimnázium igazgatója, egyben anyai nagybátyja, Pallagi Gyula, 1897-ben magával vitte Kisújszállásra, ahol végül 1899-ben Móricz letette az érettségi vizsgát jó rendű eredménnyel.Debrecenben 1899–1900-ban református teológiát hallgatott, majd jogra járt, segédszerkesztője volt a Debreceni Hírlapnak.1900 októberében Budapestre költözött. 1903-ban az Újság című lapnál dolgozott újságíróként egészen 1909-ig.
Az I. Világháború alatt haditudósító volt, majd a háború utáni kormány ideje alatt a Vörösmarty Akadémia elnöke volt. Ennek bukása után színdarabjait nem játszották a Nemzeti Színházban és munkáit csak a Nyugat és az Est című folyóiratokban publikálták.
1929 végére a Nyugat című folyóirat prózai szerkesztője lett. 1905-ben feleségül vette Holics Eugénia tanítónőt (Jankát), aki depressziós hajlamai miatt 1925-ben öngyilkos lett.
Ebből a házasságból három lánya és egy fia született, aki azonban nem maradt életben.
1926-ban újra megnősült, ezúttal Simonyi Máriát vette nőül, majd 1937-ben elvált tőle. 1936-ban találkozott Littkey Erzsébettel, Csibével (1916-1971) aki fogadott lánya lett. Róla mintázta Árvácskát az azonos című regényében.
Csibe gyerekkori történeteiből 28 novellát írt, majd, mint később Móricz Zsigmond naplójából kiderült a lány nemcsak fogadott lánya, de szerelme és szeretője is volt. 1942-ben halt meg agyvérzésben.
Magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja.Móricz Zsigmond 1879-ben született Tiszacsécsén. Elemi iskolába 1886-87-ben Istvándiban, majd 1887-90-ben Prügyön járt. Ezután a Debreceni Református Kollégiumban folytatta tanulmányait, ahonnan 1894-ben Sárospatakra került. Mivel itt meglehetősen rossz tanuló volt és egyedül érezte magát, a kisújszállási gimnázium igazgatója, egyben anyai nagybátyja, Pallagi Gyula, 1897-ben magával vitte Kisújszállásra, ahol végül 1899-ben Móricz letette az érettségi vizsgát jó rendű eredménnyel.Debrecenben 1899–1900-ban református teológiát hallgatott, majd jogra járt, segédszerkesztője volt a Debreceni Hírlapnak.1900 októberében Budapestre költözött. 1903-ban az Újság című lapnál dolgozott újságíróként egészen 1909-ig.
Az I. Világháború alatt haditudósító volt, majd a háború utáni kormány ideje alatt a Vörösmarty Akadémia elnöke volt. Ennek bukása után színdarabjait nem játszották a Nemzeti Színházban és munkáit csak a Nyugat és az Est című folyóiratokban publikálták.
1929 végére a Nyugat című folyóirat prózai szerkesztője lett. 1905-ben feleségül vette Holics Eugénia tanítónőt (Jankát), aki depressziós hajlamai miatt 1925-ben öngyilkos lett.
Ebből a házasságból három lánya és egy fia született, aki azonban nem maradt életben.
1926-ban újra megnősült, ezúttal Simonyi Máriát vette nőül, majd 1937-ben elvált tőle. 1936-ban találkozott Littkey Erzsébettel, Csibével (1916-1971) aki fogadott lánya lett. Róla mintázta Árvácskát az azonos című regényében.
Csibe gyerekkori történeteiből 28 novellát írt, majd, mint később Móricz Zsigmond naplójából kiderült a lány nemcsak fogadott lánya, de szerelme és szeretője is volt. 1942-ben halt meg agyvérzésben.
Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. január 1. (keresztelés) – Fehéregyháza, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja. Közel ezer verset írt rövid élete alatt, ebből körülbelül nyolcszázötven maradt az utókorra.
Ő a magyar romantika kiteljesítője, és koráig még ismeretlen témákat honosított meg a magyar költészetben: nála jelent meg először a családi líra, szerelmi költeményeiben a hitvesi, házastársi szerelem ábrázolása, tájköltészetében pedig a „puszta”, a magyar Alföld méltó rajza.
Ő írt először verseiben a „világszabadságról”, és általa teljesen új hang szólalt meg a magyar irodalomban. Közérthetően, egyszerűen szólt mindenkihez, hiszen a nép nyelvét beemelte az irodalomba, és a versek külső formája helyett a gondolatot állította középpontba.
Ő a magyar romantika kiteljesítője, és koráig még ismeretlen témákat honosított meg a magyar költészetben: nála jelent meg először a családi líra, szerelmi költeményeiben a hitvesi, házastársi szerelem ábrázolása, tájköltészetében pedig a „puszta”, a magyar Alföld méltó rajza.
Ő írt először verseiben a „világszabadságról”, és általa teljesen új hang szólalt meg a magyar irodalomban. Közérthetően, egyszerűen szólt mindenkihez, hiszen a nép nyelvét beemelte az irodalomba, és a versek külső formája helyett a gondolatot állította középpontba.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............