A mezőkövesdi Szent László-templom és plébániahivatal múltjából a város adataival [antikvár]

Templomaink, s a velük legszorosabb kapcsolatban lévő plébániáink történetének, múltjának kutatása az egészen fiatal helytörténetírás egyik legújabb ága. Mindkettő rendkívül fontos, mert alkotásai bevilágítják nemzeti történelmünk mindennapjait, életközeibe hozzák a letűnt századok városainak, falvainak életét, fejlődését, a történelmi csapások szenvedéseit, a pusztító járványokat, az éghajlat áldásait és mostohaságait, az árvizeket és aszályokat. Tömérdek áldozatot követelt múltunk, nemzedékek menekültek el lakóhelyükről, gyilkolták őket halomra, vagy hurcolták emésztő rabságba. És a csoda: mindig kifáradt a vész haragja , új élet serkent a romokon, visszaszivárgókkal és friss beköltözöttekkel újra meg újra benépesültek az elhagyott települések. A török hódoltság alól felszabadító háborúk és a vereségbe fulladó nemzeti szabadságharcok elcsitultával mindig roppant életerővel indult meg a békés fejlődés mintegy két, majdnem teljesen békés évszázad folyamán. Napjainkban gyakran felhangzik a panasz, hogy milliók élete süllyed a létminimum szintje alá, de még mindig az életbiztonság korszaka ez az elmúlt korok életviszonyaihoz képest, amikor a teljes elesettség, nyomorúságos lakás- és életkörülmények, a mindennapi kenyér megszerzésének szűkössége, a testi erőt hamar felemésztő fizikai munka, a belőlük fakadó, hamar sírba taszító kezdetleges egészségügyi körülmények, nagyfokú gyermekhalandóság és a tudatlanság viszonyai uralkodtak. Igen sokszor nem engedték a szülők a gyermeket iskolába sem, mert még ezt a fejletlen, kis munkaerőt sem nélkülözhették. A hódoltság utolsó évtizedeiben már enyhült a török hatalom szorítása, s ettől kezdve - főleg a következő századoktól fogva - papjaink és prédikátoraink roppant fontos szerepet töltöttek be a hit megszilárdításában, a reménység ébresztésében és a szeretet hirdetésében.