kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Akác István - A miskolci Földes Ferenc Gimnázium 425 éve [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/625/4311625.jpg "Akác István - A miskolci Földes Ferenc Gimnázium 425 éve [antikvár]")
A miskolci Földes Ferenc Gimnázium 425 éve [antikvár]
Akác István, Barna István, Bihari Sándor, Dr. Deák Gábor, Dr. Horváth Zoltán, Dr. Kabdebó Lóránt, Dr. Kilián István, Dr. Ladányi József, Dr. Ladó János, Dr. Mádai Lajos, Dr. Marosi Ernő, Dr. Mihály Ottó, Dr. Nagy János, Dr. Pólay Elemér, Dr. Rácz István, Dr. Szikszai József, Dr. Zsudel László, Dusza Árpád, Fekete Zoltán, Földes Ferenc, Ifj. Szabó Kálmán, Kalász László, Kálmán László, Késmárki Zsolt, Koszorús István, Kovács József, Lévay József, Major Judit, Mészáros István, Mikszáth Kálmán, Székely László, Tóth Bertalan, Tóth Bertalanné, Uhlmann Erik
üdvözlet az iskolának
Évfordulót ünneplünk.
425 éves a miskolci Földes Ferenc Gimnázium. Több, mint négy évszázada annak, hogy Sárospatak után a helyi lokálpatrióták törekvései eredményeként létrejött az alapfoknál magasabb képzést nyújtó középiskola az ún. „rectoris schola". Az 1560-ban szervezett református iskola mellett 1730-ban deákos iskolát alapítottak a minoriták is.
Az itt tanító tudós tanárok között mindig voltak olyan haladó eszméket képviselő egyéniségek, akik...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2940 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
üdvözlet az iskolának
Évfordulót ünneplünk.
425 éves a miskolci Földes Ferenc Gimnázium. Több, mint négy évszázada annak, hogy Sárospatak után a helyi lokálpatrióták törekvései eredményeként létrejött az alapfoknál magasabb képzést nyújtó középiskola az ún. „rectoris schola". Az 1560-ban szervezett református iskola mellett 1730-ban deákos iskolát alapítottak a minoriták is.
Az itt tanító tudós tanárok között mindig voltak olyan haladó eszméket képviselő egyéniségek, akik munkásságukkal a kor szellemi centrumává fejlesztették a gimnázium jogelőd intézményeit. A reformgondolatok eredményezték, hogy tudós feltalálók, történelmünk sorsfordulóinak forradalmár vezetői kerülhettek ki az iskolák falai közül. Ilyen előzmények járulhattak ahhoz, hogy az önkényuralom idején — a rendszer elleni tiltakozásul — megtagadták a német nyelvű oktatást. A Tanácsköztársaság harcaiban is a politikai tisztánlátás vezérelt tanárt és diákot egyaránt.
Különös nyomatékot ad ennek a jubileumnak, hogy egybeesik hazánk felszabadulásának 40 éves évfordulójával. A történelmi fordulat, majd az iskolák államosítása teremtette meg a lehetőséget a demokratikus gondolatoK kiteljesedéséhez.
Ezt szimbolizálja a két iskolaelődből létrehozott új gimnázium elnevezése is. Földes Ferencről, a mártírhalált halt kommunista pedagógusról gimnáziumot elnevezni, határozott politikai állásfoglalást jelentett.
32 év távlatából megállapítható, hogy az iskola jól gazdálkodott a múlt örökségével, híven válalta és büszkén ápolta haladó hagyományait, élen jár a szocialista közoktatás megi'míására irányuló törekvéseiben. Elsők között itt vezették be a munkára nevelést szolgáló politechnikai oktatást, majd szakosított tantervű osztályokat nyitottak, kezdeményezői voltak a számítástechnika oktatásának.
A gimnázium pedagógusai jelentős részt vállalnak a korszerű oktatási kísérletekben, élenjárói újabb pedagógiai eljárások kidolgozásának. Méltán lehet büszke az iskola az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeken, diákolimpiákon elért kiemelkedő eredményeire. Meghatározó szerepet tölt be a megye mozgalmi, kulturális és sportéletében egyaránt.
A Földes Ferenc Gimnázium mindig a nyitottság elvét vallotta, az ifjúságot közéletiségre, a valóságos problémák feltárására és azok legjobb megoldási lehetőségének keresésére nevelte. Számos tudós, közéleti személyiség, művész bizonyítja az itt folyó nevelő-oktató munka igényességét, következetességét. Az ünnepi évfordulóra megjelenő emlékkönyvet, amely szemléletesen illusztrálja a gimnázium alkotó, értékteremtő erejét, ezúton ajánlom az olvasó szíves figyelmébe.
A jeles évforduló alkalmat ad a számvetésre, az eddigi eredmények összegzésére, a jövő feladatainak számbavételére. Kívánom, hogy az előző évszázadokhoz hasonló sikerekben gazdag évek kövessék ezt a ritka jubileumot.
Dr. Ladányi József Borsod-Abaúj-Zemplén megye tanácselnöke
Termékadatok
Cím: A miskolci Földes Ferenc Gimnázium 425 éve [antikvár]
Szerző:
Akác István
,
Barna István
,
Bihari Sándor
,
Dr. Deák Gábor
,
Dr. Horváth Zoltán
,
Dr. Kabdebó Lóránt
,
Dr. Kilián István
,
Dr. Ladányi József
,
Dr. Ladó János
,
Dr. Mádai Lajos
,
Dr. Marosi Ernő
,
Dr. Mihály Ottó
,
Dr. Nagy János
,
Dr. Pólay Elemér
,
Dr. Rácz István
,
Dr. Szikszai József
,
Dr. Zsudel László
,
Dusza Árpád
,
Fekete Zoltán
,
Földes Ferenc
,
Ifj. Szabó Kálmán
,
Kalász László
,
Kálmán László
,
Késmárki Zsolt
,
Koszorús István
,
Kovács József
,
Lévay József
,
Major Judit
,
Mészáros István
,
Mikszáth Kálmán
,
Székely László
,
Tóth Bertalan
,
Tóth Bertalanné
Uhlmann Erik
Kiadó: Magánkiadás
Kötés: Ragasztott papírkötés
Méret: 170 mm x 240 mm
Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28.)
Magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.
Neves és művelt felmenőkkel bíró családban született Szklabonyán (Nógrád vármegye), Mikszáth János jómódú földbirtokos, és a kisnemesi származású farádi Veress Mária evangélikus vallású szülők fiaként.
1866-1869-ig jogot tanult a budapesti egyetemen, bár diplomát nem szerzett belőle. Megpróbálkozott az újságírással is, számos magyar újság, köztük a Pesti Hírlap is közölte cikkeit.
Korai novellái alapjául a parasztok, iparosok élete szolgált, melyek demonstrálták Mikszáth Kálmán hozzáértését a ravaszkodó, humoros anekdotákhoz, melyek megmutatkoznak a későbbi sokkal népszerűbb műveiben is.
Számos novellája társadalmi kommentárt és szatírát tartalmazott, és az élete vége felé egyre inkább kritikus hangvétellel fordult az arisztokrácia és a kivetett terhek ellen.
1873. Július 13.-án feleségül vette Mauks Ilona Máriát, majd 1878-ban elváltak. 1882-ben ismét elvette volt feleségét, mely házasságból három gyermek született.
1874-ben jelent meg első önálló műve, az „Elbeszélések”, két kötetben, de nem kapott komolyabb figyelmet. Pár évig különböző napilapoknál dolgozott, azonban sikertelensége miatt elkeseredve, 1878-ban Szegedre ment, és a Szegedi Naplónál helyezkedett el, újságíróként. Ott aratta első írói sikereit: az 1879-es szegedi nagy árvíz és az ezután következő királyi biztosi korszak hálás témákkal szolgált neki. Karcolataiban a biztosi tanácsot csipkedte, s megörökítette Tisza Lajos és munkatársainak alakját.
1887-től élete végéig országgyűlési képviselő volt, előbb az erdélyi Illyefalva, majd Fogaras, végül pedig Máramarossziget mandátumával.1896-ban a budapesti újságírók egyesületének elnökévé választották, melynek tisztségéről 1899-ben lemondott.
1910 tavaszán ünnepelték írói pályafutásának negyvenedik évfordulóját, tiszteletére Szklabonya (szülőfaluja) a Mikszáthfalva nevet vette fel. Ezután még elutazott Máramarosszigetre, ahonnan azonban már nagybetegen tért vissza, s néhány nap múlva, május 28-án meghalt. Temetésére május 31-én délután került sor. Utolsó munkája, A fekete város könyv alakban való 1911-es megjelenését már nem érhette meg.
Tagja volt a Petőfi Társaságnak, a Kisfaludy Társaságnak, a Belvárosi Takarékpénztár Részvénytársaság Igazgatóságának, a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Igazgatóságának, valamint 1889 tavaszától a Magyar Tudományos Akadémia levelező, és tiszteletbeli tagja volt.
Magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.
Neves és művelt felmenőkkel bíró családban született Szklabonyán (Nógrád vármegye), Mikszáth János jómódú földbirtokos, és a kisnemesi származású farádi Veress Mária evangélikus vallású szülők fiaként.
1866-1869-ig jogot tanult a budapesti egyetemen, bár diplomát nem szerzett belőle. Megpróbálkozott az újságírással is, számos magyar újság, köztük a Pesti Hírlap is közölte cikkeit.
Korai novellái alapjául a parasztok, iparosok élete szolgált, melyek demonstrálták Mikszáth Kálmán hozzáértését a ravaszkodó, humoros anekdotákhoz, melyek megmutatkoznak a későbbi sokkal népszerűbb műveiben is.
Számos novellája társadalmi kommentárt és szatírát tartalmazott, és az élete vége felé egyre inkább kritikus hangvétellel fordult az arisztokrácia és a kivetett terhek ellen.
1873. Július 13.-án feleségül vette Mauks Ilona Máriát, majd 1878-ban elváltak. 1882-ben ismét elvette volt feleségét, mely házasságból három gyermek született.
1874-ben jelent meg első önálló műve, az „Elbeszélések”, két kötetben, de nem kapott komolyabb figyelmet. Pár évig különböző napilapoknál dolgozott, azonban sikertelensége miatt elkeseredve, 1878-ban Szegedre ment, és a Szegedi Naplónál helyezkedett el, újságíróként. Ott aratta első írói sikereit: az 1879-es szegedi nagy árvíz és az ezután következő királyi biztosi korszak hálás témákkal szolgált neki. Karcolataiban a biztosi tanácsot csipkedte, s megörökítette Tisza Lajos és munkatársainak alakját.
1887-től élete végéig országgyűlési képviselő volt, előbb az erdélyi Illyefalva, majd Fogaras, végül pedig Máramarossziget mandátumával.1896-ban a budapesti újságírók egyesületének elnökévé választották, melynek tisztségéről 1899-ben lemondott.
1910 tavaszán ünnepelték írói pályafutásának negyvenedik évfordulóját, tiszteletére Szklabonya (szülőfaluja) a Mikszáthfalva nevet vette fel. Ezután még elutazott Máramarosszigetre, ahonnan azonban már nagybetegen tért vissza, s néhány nap múlva, május 28-án meghalt. Temetésére május 31-én délután került sor. Utolsó munkája, A fekete város könyv alakban való 1911-es megjelenését már nem érhette meg.
Tagja volt a Petőfi Társaságnak, a Kisfaludy Társaságnak, a Belvárosi Takarékpénztár Részvénytársaság Igazgatóságának, a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Igazgatóságának, valamint 1889 tavaszától a Magyar Tudományos Akadémia levelező, és tiszteletbeli tagja volt.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............