A Miskolci Lévay József Református Gimnázium Évkönyve 1993-96 [antikvár]

Köszöntő Emberi természetünk közismert tulajdonsága, hogy szeretne örülni és közben nem veszi észre az öröm és hálaadás alkalmait. Az öröm hiánya a hálaadásban való megszegényedés következménye. Csak annak az embernek van része a hálaadás örömében, aki felfedezi a teremtő és megváltó Isten munkájának jeleit e világban és tulajdon személyes életében. Hálát kell adnunk és örülnünk kell azért, hogy az 1948-ban bekövetkezett államosítás évtizedei után és a Lévay József Református Gimnázium immár hároméves működése folyamatában ez év szeptemberében történelmi épületben folytathatja ígéretes működését népünk javára, egyházunk küldetésének jegyében. Ez intézménynek személyes emlékekben is megnyilvánuló gazdag múltja van, mely feljogosít minket arra a reménységre, hogy népünk és egyházunk jövőjének munkálását illetően is döntő szerepe lesz Isten országa maradandó értékeinek képviseletében. Iskolánk múltja elkötelező örökség, egyúttal feladat, hogy jelenkorunk súlyos kérdéseinek összefüggésében keressük egyházi iskoláink Istentől nyert küldetését népünk jövőjének szolgálatában. Olyan új feladatok előtt állunk, melyekre nézve történelmi örökségünk helyes megértése mellett a Krisztus evangéliuma egyetemes szolgálata jegyében értjük meg egyházi iskoláink rendeltetését. E gondolat jegyében köszöntök mindenkit, aki velünk együtt örül és imádkozik azért, hogy iskolánk Isten országa rendje értelmében küldetését betöltse. a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke