kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Arató András - A múlt elkezdődött [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/154/4981154.jpg "Arató András - A múlt elkezdődött [antikvár]")
A múlt elkezdődött [antikvár]
Arató András, Bíró Judit, Bitó László, Bródy János, Csáki Judit, Darvasi László, Féner Tamás, Fischer Iván, Gábor György, Gálvölgyi János, Gerő András, Grecsó Krisztián, Haraszti Miklós, Heller Ágnes, Iványi Gábor, Kántor Péter, Kornis Mihály, Megyesi Gusztáv, Nádasdy Ádám, P. Szűcs Julianna, Parti Nagy Lajos, Radnóti Sándor, Rényi András, Szüts Miklós, Tóth Krisztina, Ungvári Tamás, Váncsa István
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2940 Ft
Részletesen erről a termékről
Termékadatok
Cím: A múlt elkezdődött [antikvár]
Szerző:
Arató András
,
Bíró Judit
,
Bitó László
,
Bródy János
,
Csáki Judit
,
Darvasi László
,
Féner Tamás
,
Fischer Iván
,
Gábor György
,
Gálvölgyi János
,
Gerő András
,
Grecsó Krisztián
,
Haraszti Miklós
,
Heller Ágnes
,
Iványi Gábor
,
Kántor Péter
,
Kornis Mihály
,
Megyesi Gusztáv
,
Nádasdy Ádám
,
P. Szűcs Julianna
,
Parti Nagy Lajos
,
Radnóti Sándor
,
Rényi András
,
Szüts Miklós
,
Tóth Krisztina
,
Ungvári Tamás
Váncsa István
Kiadó: Dunaholding
Kötés: Fűzött kemény papírkötés
ISBN: 9789630847681
Méret: 220 mm x 240 mm
Énekes, gitáros, szövegíró, zeneszerző.
A hatvanas években az Illés együttes tagjaként vált országosan ismertté, 1974-ben megalapította a Fonográfot, első saját lemeze, a Hungarian Blues 1980-ban jelent meg. Számos egyéb elismerés mellett 1996-ban Liszt Ferenc-díjat, 2000-ben pedig Kossuth-díjat kapott.
A hatvanas években az Illés együttes tagjaként vált országosan ismertté, 1974-ben megalapította a Fonográfot, első saját lemeze, a Hungarian Blues 1980-ban jelent meg. Számos egyéb elismerés mellett 1996-ban Liszt Ferenc-díjat, 2000-ben pedig Kossuth-díjat kapott.
Grecsó Krisztián
Grecsó Krisztián 1976-ban született Szegváron. Volt a Bárka folyóirat szerkesztője, a Nők Lapja vezető szerkesztője és a Szépírók Társaságának alelnöke. 2009-től vezeti az Élet és Irodalom prózarovatát, Újlipótvárosban él.
Fontosabb díjai
Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíj (1999), Bródy Sándor-díj (2002), Déry Tibor-díj (2004) József Attila-díj (2006), Márciusi Ifjak Díj (2008), AEGON Művészeti Díj (2012), Bárka-díj (2018), Libri irodalmi közönségdíj (2020)
Grecsó Krisztián 1976-ban született Szegváron. Volt a Bárka folyóirat szerkesztője, a Nők Lapja vezető szerkesztője és a Szépírók Társaságának alelnöke. 2009-től vezeti az Élet és Irodalom prózarovatát, Újlipótvárosban él.
Fontosabb díjai
Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíj (1999), Bródy Sándor-díj (2002), Déry Tibor-díj (2004) József Attila-díj (2006), Márciusi Ifjak Díj (2008), AEGON Művészeti Díj (2012), Bárka-díj (2018), Libri irodalmi közönségdíj (2020)
Kántor Péter 1949-ben született, Budapesten. Költő, műfordító.
1973-ban az ELTE Bölcsészettudományi Karán angol-orosz, majd 1978-ban magyar szakon szerzett diplomát. 1973 és 1976 között budapesti középiskolákban dolgozott nyelvtanárként. 1984 és 1986 között a Kortárs munkatársa. 1990-91-ben Fulbright ösztöndíjas az Egyesült Államokban. 1997 és 2000 között az Élet és Irodalom versrovatvezetője.Verseskötetei: Kavics (1976), Halmadár (1981), Sebbel-lobbal (gyerekversek, 1983), Grádicsok (1985), Hogy nő az ég (1988), Napló 1987-1989 (1991), Fönt lomb, lent avar (1993), Mentafű (válogatott versek (1994), Búcsú és megérkezés (1997), Lóstaféta (2002), Trója-variációk (2008), Kétszáz lépcső föl és le (gyerekversek, 2005), Megtanulni élni – Versek 1976-2009 (2009), Köztünk maradjon (2012).
A brémai muzsikusok című gyermekdarabját 1999-ben a Stúdió K mutatta be (Fodor Tamás rendezte). Fontosabb műfordításai: Pilnyak: Meztelen év (1979), Remizov: Testvérek a keresztben (1985), Puskin : A kapitány lánya (2009). Válogatásában jelent meg az Új kabát, utolsó esély – kortárs brit költők antológiája (1993). Visszanéző címmel kortárs költők esszé-antológiáját válogatta és szerkesztette (2000).
Verseit több nyelvre lefordították; több nemzetközi költői fesztiválon szerepelt Európában, az Amerikai Egyesült Államokban, Afrikában, Kínában.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
Halmadár (1981), Grádicsok (1985), Hogy nő az ég (1988), Búcsú és megérkezés (1997), Lóstaféta (2002), Trója-variációk (2008), Megtanulni élni - Versek 1976-2009 (2009), Köztünk maradjon (2012), Egy kötéltáncos feljegyzéseiből (tárcanovellák) (2016)
Díjai
Wessely László-díj (1990), Déry Tibor-jutalom (1991), Fulbright-ösztöndíj (1991), Füst Milán-jutalom (1992), József Attila-díj (1994), Soros Alkotói díj (1999-2000), Vas István-díj (2004), Babérkoszorú-díj (2007), Palládium-díj (2009), Radnóti-díj (2012), Artisjus Irodalmi Nagydíj (2013)
Tagja a Szépírók Társaságának, a Digitális Irodalmi Akadémiának és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.
A szerző portréját Szilágyi Lenke készítette.
1973-ban az ELTE Bölcsészettudományi Karán angol-orosz, majd 1978-ban magyar szakon szerzett diplomát. 1973 és 1976 között budapesti középiskolákban dolgozott nyelvtanárként. 1984 és 1986 között a Kortárs munkatársa. 1990-91-ben Fulbright ösztöndíjas az Egyesült Államokban. 1997 és 2000 között az Élet és Irodalom versrovatvezetője.Verseskötetei: Kavics (1976), Halmadár (1981), Sebbel-lobbal (gyerekversek, 1983), Grádicsok (1985), Hogy nő az ég (1988), Napló 1987-1989 (1991), Fönt lomb, lent avar (1993), Mentafű (válogatott versek (1994), Búcsú és megérkezés (1997), Lóstaféta (2002), Trója-variációk (2008), Kétszáz lépcső föl és le (gyerekversek, 2005), Megtanulni élni – Versek 1976-2009 (2009), Köztünk maradjon (2012).
A brémai muzsikusok című gyermekdarabját 1999-ben a Stúdió K mutatta be (Fodor Tamás rendezte). Fontosabb műfordításai: Pilnyak: Meztelen év (1979), Remizov: Testvérek a keresztben (1985), Puskin : A kapitány lánya (2009). Válogatásában jelent meg az Új kabát, utolsó esély – kortárs brit költők antológiája (1993). Visszanéző címmel kortárs költők esszé-antológiáját válogatta és szerkesztette (2000).
Verseit több nyelvre lefordították; több nemzetközi költői fesztiválon szerepelt Európában, az Amerikai Egyesült Államokban, Afrikában, Kínában.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
Halmadár (1981), Grádicsok (1985), Hogy nő az ég (1988), Búcsú és megérkezés (1997), Lóstaféta (2002), Trója-variációk (2008), Megtanulni élni - Versek 1976-2009 (2009), Köztünk maradjon (2012), Egy kötéltáncos feljegyzéseiből (tárcanovellák) (2016)
Díjai
Wessely László-díj (1990), Déry Tibor-jutalom (1991), Fulbright-ösztöndíj (1991), Füst Milán-jutalom (1992), József Attila-díj (1994), Soros Alkotói díj (1999-2000), Vas István-díj (2004), Babérkoszorú-díj (2007), Palládium-díj (2009), Radnóti-díj (2012), Artisjus Irodalmi Nagydíj (2013)
Tagja a Szépírók Társaságának, a Digitális Irodalmi Akadémiának és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.
A szerző portréját Szilágyi Lenke készítette.
Nádasdy Ádám
Nádasdy Ádám (1947-2026) Budapesten született költő, nyelvész, műfordító, az ELTE Angol Tanszékének egyetemi tanára.
Fontosabb díjai
Déry Tibor-jutalom (1990), Graves-díj (1993), Füst Milán-díj (2000), Üveggolyó-díj (2010), Artisjus Irodalmi Nagydíj (2017), Aegon irodalmi díj (2020)
Nádasdy Ádám (1947-2026) Budapesten született költő, nyelvész, műfordító, az ELTE Angol Tanszékének egyetemi tanára.
Fontosabb díjai
Déry Tibor-jutalom (1990), Graves-díj (1993), Füst Milán-díj (2000), Üveggolyó-díj (2010), Artisjus Irodalmi Nagydíj (2017), Aegon irodalmi díj (2020)
1953-ban született Szekszárdon. Napjaink egyik legzseniálisabb nyelvművésze. Versben, prózában, drámában egyaránt képes jelentőset alkotni.
Képes bárki bőrébe bújni, például Sárbogárdi Jolán néven publikálta A test angyala című művét, amelyben a szerelmesregény-füzeteket parodizálta. Az Ibusár, az Esti kréta vagy A hullámzó Balaton a kortárs irodalom remekei. Regényét, a Hősöm terét 2000-ben; gyűjteményes, 12 évet átfogó, Grafitnesz című verseskötetét 2003-ban, az Ünnepi Könyvhétre jelentette meg a Magvető. A Graftinesz minden ízében nagyszabású vállalkozás. Bravúros falfirkák szövődnek egymásba ezeken a lapokon. Parti nagy több mint tíz évig rajzolgatta őket.
Parti Nagy Lajos két novelláján (A fagyott kutya lába, A hullámzó Balaton) alapul Pálfi György második nagyjátékfilmje – Taxidermia –, amelyet 2006-ban mutattak be, és többek között a Filmszemle fődíját is elnyerte.
Banga Ferenccel közösen jegyzi 2007-es könyvét, A vak murmutért, amelyben Parti Nagy arra keresi a választ, miként írható le a Föld az elemek szintjén, azaz a föld, a víz, a tűz és a levegő hogyan hatja át a mindenséget. A szerzőpáros 2008-ban újabb kötettel jelentkezett (A pecsenyehattyúk és más mesék), amelybe tizenhárom történetet választottak különféle országok meséiből.
Fotó: Szilágyi Lenke
Díjai:
Bölöni-díj (1982), Déry Tibor-jutalom (1990), Graves-díj (1991), József Attila-díj (1992), Puskás Károly-díj (1992), Szép Ernő-jutalom (1993, 2007), Színikritikusok díja – Ibusár (1993), Artisjus-díj (1994), Soros Alapítvány Alkotói Díja (1995), Színikritikusok díja – Mauzóleum (1996), Az Írók Boltja Üveggolyó-rendje (1996), Mikes Kelemen-díj (1996), A Magyar Köztársaság Babérkoszorúja-díj (1996), Alföld-díj (1997), Magyar Irodalmi Díj (2003), Magyar Köztársaság Érdemrend Tiszti Keresztje (Polgári Tagozat, 2005), az Osztrák Szövetségi Kancellári Hivatal Fordítói díja (2005), Kossuth-díj (2007), Prima-díj (2007) , Szabad Sajtó-díj (2014)
Képes bárki bőrébe bújni, például Sárbogárdi Jolán néven publikálta A test angyala című művét, amelyben a szerelmesregény-füzeteket parodizálta. Az Ibusár, az Esti kréta vagy A hullámzó Balaton a kortárs irodalom remekei. Regényét, a Hősöm terét 2000-ben; gyűjteményes, 12 évet átfogó, Grafitnesz című verseskötetét 2003-ban, az Ünnepi Könyvhétre jelentette meg a Magvető. A Graftinesz minden ízében nagyszabású vállalkozás. Bravúros falfirkák szövődnek egymásba ezeken a lapokon. Parti nagy több mint tíz évig rajzolgatta őket.
Parti Nagy Lajos két novelláján (A fagyott kutya lába, A hullámzó Balaton) alapul Pálfi György második nagyjátékfilmje – Taxidermia –, amelyet 2006-ban mutattak be, és többek között a Filmszemle fődíját is elnyerte.
Banga Ferenccel közösen jegyzi 2007-es könyvét, A vak murmutért, amelyben Parti Nagy arra keresi a választ, miként írható le a Föld az elemek szintjén, azaz a föld, a víz, a tűz és a levegő hogyan hatja át a mindenséget. A szerzőpáros 2008-ban újabb kötettel jelentkezett (A pecsenyehattyúk és más mesék), amelybe tizenhárom történetet választottak különféle országok meséiből.
Fotó: Szilágyi Lenke
Díjai:
Bölöni-díj (1982), Déry Tibor-jutalom (1990), Graves-díj (1991), József Attila-díj (1992), Puskás Károly-díj (1992), Szép Ernő-jutalom (1993, 2007), Színikritikusok díja – Ibusár (1993), Artisjus-díj (1994), Soros Alapítvány Alkotói Díja (1995), Színikritikusok díja – Mauzóleum (1996), Az Írók Boltja Üveggolyó-rendje (1996), Mikes Kelemen-díj (1996), A Magyar Köztársaság Babérkoszorúja-díj (1996), Alföld-díj (1997), Magyar Irodalmi Díj (2003), Magyar Köztársaság Érdemrend Tiszti Keresztje (Polgári Tagozat, 2005), az Osztrák Szövetségi Kancellári Hivatal Fordítói díja (2005), Kossuth-díj (2007), Prima-díj (2007) , Szabad Sajtó-díj (2014)
Festőművész, tervezőgrafikus.
Budapesten született 1945. július 29-én. Felesége Vojnich Erzsébet festőművész,gyermekei Eszter (1973), Júlia (1975), Anna (1986), Nóra (1987). Szülei SzütsJenő és Degré Erzsébet, anyai ágon dédapja Degré Alajos író, az 1848-asforradalom egyik vezetője és Lechner Alajos, építész.
Iskolái: 1959-63 Ferences Gimnázium, Szentendre; 1967-73 KépzőművészetiFőiskola, festő illetve sokszorosító grafika szak. A főiskola elvégzésétkövetően a festés mellett önálló tervező grafikusként dolgozott, 1985-88 közötta József Attila Gimnáziumban rajzot és művészettörténetet tanított, 1997-98között a Színház- és Filmművészeti Egyetemen oktatott. 1991-ben létrehozta azAD Grafikai Stúdiót, ahol kreatív igazgató és társtulajdonos. 2001-ben háromhónapos párizsi ösztöndíjat kapott, azóta rendszeresen visszajár Párizsbadolgozni. 1973 óta valamennyi nagy országos kiállításon szerepel, belföldön éskülföldön 1977-től 30 önálló kiállítása nyílt.
Kiállításai:
Kunstforening, Bergen (Norvégia 1983), Magyar Intézet Párizs, Magyar AkadémiaRóma (1996), Magyar Kulturális Központ Bukarest (1997) (mindhárom kiállításközösen Vojnich Erzsébettel), Budapest Galéria, Budapest (2000), Cité des Arts,Párizs (2001), Kiscelli Múzeum, Budapest (2003), Pannonhalma (2004), Rzeszow,Varsó (Lengyelország, 2004), Millenáris, Budapest (2005) Ráday IX Galéria,Budapest (2006), Hamilton Aulich Art Galéria, Budapest (2007) stb.
A Palládium Alapítvány kurátora, a Farkas István Alapítvány elnöke, a Magyar KépzőművészetiSzövetség tagja. Beszél angolul, németül és franciául. Hobbija a fotózás.
Kitüntetései:
Szent Flórián-érem, Országos Tűzoltó Parancsnokság (2000)
Tóth Krisztina
1967-ben született Budapesten. Író, költő, műfordító, drámaíró.
Fontosabb díjai
Radnóti-díj (1990), Soros-ösztöndíj (1992, 1999), Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíj (1993), Illyés Gyula-díj (1994), Graves-díj (1996), Déry-jutalom (1996), József Attila-díj (2000), Vas István-díj (2001), Palládium-díj (2002), Szépírók Társaságának Díja (2005), Gemini-díj (2005), Castel Goffredo irodalmi különdíja (2006), Márai Sándor-díj (2007), Quasimodo-emlékdíj (2008), Magyar Köztársaság babérkoszorúja díj (2009), Artisjus Irodalmi Díj (2010), Bárka-díj (2010), Alföld-díj (2014)
1967-ben született Budapesten. Író, költő, műfordító, drámaíró.
Fontosabb díjai
Radnóti-díj (1990), Soros-ösztöndíj (1992, 1999), Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíj (1993), Illyés Gyula-díj (1994), Graves-díj (1996), Déry-jutalom (1996), József Attila-díj (2000), Vas István-díj (2001), Palládium-díj (2002), Szépírók Társaságának Díja (2005), Gemini-díj (2005), Castel Goffredo irodalmi különdíja (2006), Márai Sándor-díj (2007), Quasimodo-emlékdíj (2008), Magyar Köztársaság babérkoszorúja díj (2009), Artisjus Irodalmi Díj (2010), Bárka-díj (2010), Alföld-díj (2014)
Váncsa István (Biharnagybajom, 1949. június 11. –) újságíró. Írásaira jellemző a fanyar humor, az ironikus, egyéni stílus. Általában az egyszerű emberhez, vagy annak nevében szól. Nem ismeretlen témák számára a buddhizmus, az okkult és az igazi tudományok, az informatika és a konyhaművészet.
Írásai előbb az Új Írás (1973), majd az Élet és Irodalom (1975) hasábjain jelentek meg. 1975–80 között tévékritikusként dolgozott.1976-tól az Élet és Irodalom munkatársa; először tervezőszerkesztő, 1990-től főszerkesztő-helyettes, 1993-tól szerkesztő, 1995-től ismét főszerkesztő-helyettes. 1991-től a Számítástechnika főmunkatársa. A kilencvenes évek elejétől a Hócipő állandó publicistája. A Heti Hetes televízióműsor gyakori vendége.
Egyik hobbija a főzés. Felesége Molnár Erzsébet, neves publicista.
Írásai előbb az Új Írás (1973), majd az Élet és Irodalom (1975) hasábjain jelentek meg. 1975–80 között tévékritikusként dolgozott.1976-tól az Élet és Irodalom munkatársa; először tervezőszerkesztő, 1990-től főszerkesztő-helyettes, 1993-tól szerkesztő, 1995-től ismét főszerkesztő-helyettes. 1991-től a Számítástechnika főmunkatársa. A kilencvenes évek elejétől a Hócipő állandó publicistája. A Heti Hetes televízióműsor gyakori vendége.
Egyik hobbija a főzés. Felesége Molnár Erzsébet, neves publicista.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............