A munkásmozgalom Fejér megyei története [antikvár]

BEVEZETŐ A ma emberének gondolkodását, magatartását lényegesen hefolyásolja a történelmi összefüggések ismerete, nemzeti múltunk értése. A forradalmi múlt hiteles és pontos feltárása, segít eligazodni, mélyebb megismerése nélkülözhetetlen a tudatos politikai, társadalmi cselekvéshez. E kötet szerzőjét és szerkesztőjét is munkájukban az vezérelte, hogy átfogó képet adva a munkásmozgalom Fejér megyei története kezdeti (1918 előtti) szakaszáról, fejlődéséről — fejlesszék a történeti látásmódot. A magyar munkásmozgalom történetének ez az érdekes és fontos szakasza helyi vonatkozásaiban szinte teljesen feltáratlan, s eltekintve a gyűjteményes kötetekben már megjelent kisebb-nagyobb tanulmányoktól, vállalkozása úttörő. A munkásmozgalom Fejér megyei fejlődését négy részben mutatja be a kezdeti időszaktól az 1918 évi polgári demokratikus forradalomig. Az I. rész a megye politikai, gazdasági és társadalmi viszonyait ismerteti 1850—1918 között. A 11. rész az ipari munkások 1873—1903 évi egyleti szervezkedését, a III. rész a mezőgazdasági munkások mozgalmait és a IV. rész az 1891—1918 közötti szervezett munkásmozgalmat. A tanulmányt jól egészítik ki a munkásmozgalom Fejér megyei történetéből válogatott dokumentumok. Hasznos ismereteket tartalmaz a megyei munkásmozgalom kronológiája. Történelmünk fordulatokban és eseményekben gazdag időszaka ez, évszázadokon át húzódó megoldatlan problémák sokaságával kellett szembenéznie hazánknak, népünknek. Az 1848—1849 évi nagy kísérlet után a régi megoldatlan társadalmi ellentmondások újabbakkal bonyolódtak. Magyarország az 1860-as évektől a XIX. század végéig a gyors ütemben fejlődő európai országok közé tartozott. Annyi balszerencse közt, a szabadságharc veresége után, a súlyos elnyomás ellenére kedvező mozzanat volt, hogy a tőkés rendszer gazdasági, társadalmi és jogi feltételei keleteurópai időmértékkel mérve kellő időben, a század derekán létrejöttek. Ebben a folyamatban 1848 játszotta a fő szerepet. A forradalom azáltal, hogy felszámolta a jobbágyrendszert, tág teret nyitott a tőkés vállalkozás és a tőkebehatolás számára és megteremtette a konjunkturális ciklusba való bekapcsolódás társadalmi, termelési és jogi feltételeit. Az 1867 évi kiegyezés valóságos politikai konszilidációt teremtett az Osztrák—Magyar Monarchiában. A konszolidáció egybeesett és jórészt összefüggött a kapitalizmus közép-európai felfelé ívelő szakaszával. A kapitalizmus gyors ütemben áthatotta, formálta hazánk gazdaságát. Az európai szabadversenyes rend-