A munkaverseny kialakulása Csepelen 1945-1949 között [antikvár]

A csepeli munkaversenymozgalom fejezetei eló. Az élet napjainkban ±a megismétli a kérdést t "Vajon mi tette - és mi teheti a jelenben éa a jövőben még inkább - naggyá az embert?" A válaezt - az elmélet és a gyakorlat nyelvén egyaránt -ujra és újra csak igy fogalmazhatjuk meg: a munka. "A munka - Engels klasszikus meghatározása szerint - minden emberi élet első alapfeltétele, mégpedig olyan fokban, hogy bizonyos értelemben azt kell mondanunkt a munka teremtette meg magát az embert," /l./ Az ember valóban leginkább a munkában valóalthatja meg önmagát, de a munkás - és ezt feltétlenül ki kell hang.» sulyoznunk - teljes egészében és szépségében csak a szabad munkában, szocialista rendjét épitve bontakoztathatja ki személyiségét s teremtheti meg éltető, termékeny kapcsolatát emberi-társadalmi közösségével és a világgal. Ugy, ahogy Lenin a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után. 1918. Januárjában megfogalmazta: " A munka embere most megmutathatja, mi lakozik benne kiegyenesitheti a hátát, felemelheti a fejét, embernek érezheti magát " /2,/ Nem kétségjss t Lenin szavai egy teljesen uJ emberi-társadalmi'-történelml lét minden régitől eltérő forradalmi lehetőségeit mutatták meg. Az ember és a munka uj kapcsolatainak legtermékenyebb