A nemzeti szeretet kapcsa [antikvár]

T Bevezető sorok a második kiadáshoz lizennyolc évvel ezelőtt, 1997-ben jelent meg az „Édes anyanyelvünk" verseny negyedszázados történetét összefoglaló kötet Kazinczy és Kossuth városában, Sátoraljaújhelyen. Abban a városban, amely 1973 ősze óta, immár több mint négy évtizede évről évre hűségesen otthont ad a külhoni diákokat is befogadó jeles eseménynek. Tizenegy szerző írásait szerkesztette kötetté Kováts Dániel tanár úr - Kazinczy szellemi hagyatékának elhivatott gondozója, a verseny egyik motorja és lelke -, s ki más lektorálhatta volna a könyvet, mint Hercegi Károly, a magyar nyelv ügyének „szívbéli" mentora! Ezúttal is hálásan köszönjük az anyanyelvi nevelés terén végzett áldozatos munkájukat. De nagy szeretettel hajtunk fejet a körünkből fájdalmasan hiányzó Deme László, Gráf Rezső, Hérics Lajosné emléke előtt is, - hogy most csak e kötet egykori szerzőire tekintsünk a kegyelet és az emlékezés szándékával. Talán nem meglepő, hogy bizony réges-régen elfogyott a könyvesboltokból a címében is ihletett és beszédes könyv, A nemzeti szeretet kapcsa. Ugyanakkor mára felnőtt egy újabb, a magyar nyelvi nevelést szívügyének tekintő pedagógus generáció, amelynek bizonyosan segíthet a történelmi kitekintésű, forrásértékű, adatokban és módszertani kérdésekben egyaránt gazdag összeállítás. Hisszük, hogy egyfajta kézikönyvként forgathatják lapjait a versenyekre felkészítő tanárok, a „Beszélni nehéz!" szakkörökben tevékenykedő pedagógusok és diákok, s természetesen a „civil" nyelvművelők is. Tapasztaljuk a versenyek utáni kiértékeléseken - Újhelyen, Győrben, Kolozsvárott vagy éppen Óbecsén milyen őszinte igény él a résztvevőkben, hogy a korábbinál is színvonalasabban, igényesebben, alkotó