kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Bálint Lajos - A Nemzeti Színház és Kamaraszínházának zsebkönyve 1931. [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/189/4108189.jpg "Bálint Lajos - A Nemzeti Színház és Kamaraszínházának zsebkönyve 1931. [antikvár]")
A Nemzeti Színház és Kamaraszínházának zsebkönyve 1931. [antikvár]
Bálint Lajos, Csathó Kálmán, Dr. Galamb Sándor, Dr. Hevesi Sándor, Herczeg Ferenc, Ibsen Henrik, Lavotta Rezső, Miklós Jenő, Móricz Zsigmond, Nagy Adorján, Pataki József, Péchy Gyula, Rexa Dezső, Szász Károly, Szigeti József, Turchányi István, Upor Tibor, Voinovich Géza
Utószó
Merész vállalkozás e gazdaságilag súlyos időkben ilyen Zsebkönyvvel előállani. - Jól tudom! De most megállani az út kezdetén, annyit jelentene, mint nem hinni abban az elgondolásban, amely ezzel a próbálkozással boldog, mult idők hagyományait kelti életre és amelynek szolgálatában a Zsebkönyvet útjára bocsátottuk. Annyit jelentene, mint nem bízni magában a Nemzeti Színház közönségében, amely mindenkor szeretettel állt a színház minden nemes törekvése mellé.
Az egész magyar sajtó -...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
6480 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Utószó
Merész vállalkozás e gazdaságilag súlyos időkben ilyen Zsebkönyvvel előállani. - Jól tudom! De most megállani az út kezdetén, annyit jelentene, mint nem hinni abban az elgondolásban, amely ezzel a próbálkozással boldog, mult idők hagyományait kelti életre és amelynek szolgálatában a Zsebkönyvet útjára bocsátottuk. Annyit jelentene, mint nem bízni magában a Nemzeti Színház közönségében, amely mindenkor szeretettel állt a színház minden nemes törekvése mellé.
Az egész magyar sajtó - politikai és társadalmi különbség nélkül - egyhangú elismeréssel írt a Nemzeti Színház Zsebkönyve első évfolyamáról és én e bizalmat és dícséretet azzal igyekeztem megszolgálni, hogy ebben az évadban nagyobb terjedelemben, gazdagabb és változatosabb tartalommal bocsátom útjára a második évfolyamot.
Ma már nem kétséges, hogy a Nemzeti Színház Zsebkönyve a magyar kultúra szolgálatában nem végzett eredménytelen munkát és hogy külföldön is jó propagandaeszköznek bizonyult.
Bízó lélekkel bocsátom útjára a Nemzeti Színház Zsebkönyvének második évfolyamát, hálás köszönetet mondok mindazoknak, akik önzetlenül, tisztán a Nemzeti Színház iránti szeretetből értékes cikkekkel Zsebkönyvemet megtisztelték van annak szebbé-, jobbá-tételében valamiben is hozzájárultak.
És köszönöm az Egyetemi Nyomda minden tagjának azt a megértő szeretetet, mellyel igyekeztek a könyv művészi köntösének és tipografiai munkájának szépségét emelni.
Budapest, 1930 december 6.
Termékadatok
Cím: A Nemzeti Színház és Kamaraszínházának zsebkönyve 1931. [antikvár]
Szerző:
Bálint Lajos
,
Csathó Kálmán
,
Dr. Galamb Sándor
,
Dr. Hevesi Sándor
,
Herczeg Ferenc
,
Ibsen Henrik
,
Lavotta Rezső
,
Miklós Jenő
,
Móricz Zsigmond
,
Nagy Adorján
,
Pataki József
,
Péchy Gyula
,
Rexa Dezső
,
Szász Károly
,
Szigeti József
,
Turchányi István
,
Upor Tibor
Voinovich Géza
Kötés: Félvászon
Méret: 130 mm x 190 mm
Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. június 29. – Budapest, 1942. szeptember 5.)
Magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja.Móricz Zsigmond 1879-ben született Tiszacsécsén. Elemi iskolába 1886-87-ben Istvándiban, majd 1887-90-ben Prügyön járt. Ezután a Debreceni Református Kollégiumban folytatta tanulmányait, ahonnan 1894-ben Sárospatakra került. Mivel itt meglehetősen rossz tanuló volt és egyedül érezte magát, a kisújszállási gimnázium igazgatója, egyben anyai nagybátyja, Pallagi Gyula, 1897-ben magával vitte Kisújszállásra, ahol végül 1899-ben Móricz letette az érettségi vizsgát jó rendű eredménnyel.Debrecenben 1899–1900-ban református teológiát hallgatott, majd jogra járt, segédszerkesztője volt a Debreceni Hírlapnak.1900 októberében Budapestre költözött. 1903-ban az Újság című lapnál dolgozott újságíróként egészen 1909-ig.
Az I. Világháború alatt haditudósító volt, majd a háború utáni kormány ideje alatt a Vörösmarty Akadémia elnöke volt. Ennek bukása után színdarabjait nem játszották a Nemzeti Színházban és munkáit csak a Nyugat és az Est című folyóiratokban publikálták.
1929 végére a Nyugat című folyóirat prózai szerkesztője lett. 1905-ben feleségül vette Holics Eugénia tanítónőt (Jankát), aki depressziós hajlamai miatt 1925-ben öngyilkos lett.
Ebből a házasságból három lánya és egy fia született, aki azonban nem maradt életben.
1926-ban újra megnősült, ezúttal Simonyi Máriát vette nőül, majd 1937-ben elvált tőle. 1936-ban találkozott Littkey Erzsébettel, Csibével (1916-1971) aki fogadott lánya lett. Róla mintázta Árvácskát az azonos című regényében.
Csibe gyerekkori történeteiből 28 novellát írt, majd, mint később Móricz Zsigmond naplójából kiderült a lány nemcsak fogadott lánya, de szerelme és szeretője is volt. 1942-ben halt meg agyvérzésben.
Magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja.Móricz Zsigmond 1879-ben született Tiszacsécsén. Elemi iskolába 1886-87-ben Istvándiban, majd 1887-90-ben Prügyön járt. Ezután a Debreceni Református Kollégiumban folytatta tanulmányait, ahonnan 1894-ben Sárospatakra került. Mivel itt meglehetősen rossz tanuló volt és egyedül érezte magát, a kisújszállási gimnázium igazgatója, egyben anyai nagybátyja, Pallagi Gyula, 1897-ben magával vitte Kisújszállásra, ahol végül 1899-ben Móricz letette az érettségi vizsgát jó rendű eredménnyel.Debrecenben 1899–1900-ban református teológiát hallgatott, majd jogra járt, segédszerkesztője volt a Debreceni Hírlapnak.1900 októberében Budapestre költözött. 1903-ban az Újság című lapnál dolgozott újságíróként egészen 1909-ig.
Az I. Világháború alatt haditudósító volt, majd a háború utáni kormány ideje alatt a Vörösmarty Akadémia elnöke volt. Ennek bukása után színdarabjait nem játszották a Nemzeti Színházban és munkáit csak a Nyugat és az Est című folyóiratokban publikálták.
1929 végére a Nyugat című folyóirat prózai szerkesztője lett. 1905-ben feleségül vette Holics Eugénia tanítónőt (Jankát), aki depressziós hajlamai miatt 1925-ben öngyilkos lett.
Ebből a házasságból három lánya és egy fia született, aki azonban nem maradt életben.
1926-ban újra megnősült, ezúttal Simonyi Máriát vette nőül, majd 1937-ben elvált tőle. 1936-ban találkozott Littkey Erzsébettel, Csibével (1916-1971) aki fogadott lánya lett. Róla mintázta Árvácskát az azonos című regényében.
Csibe gyerekkori történeteiből 28 novellát írt, majd, mint később Móricz Zsigmond naplójából kiderült a lány nemcsak fogadott lánya, de szerelme és szeretője is volt. 1942-ben halt meg agyvérzésben.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............