A népes [antikvár]

ELŐSZÓKiadványunkban magyar nemzetiségi kultúránk egy sajátos, a néphagyo-mányi kultúra ápolásának egy új formáját jelentő volt intézményével foglalkozunk. Sajátos annyiban, hogy a Felvidék magyarságának kultúrájában ilyen jellegű és feladattal ellátott művészeti kollektíva előzetesen soha nem létezett.Mi fiatalok, akik az együttes létrehozásánál fáradoztunk, a fiatalságunknak köszönhetően talán nem is tudatosítottuk vagy kellő súlyával nem éltük/éreztük át, hogy micsoda felelősséget vállaltunk az együttes megszervezésével és első műsorának megalkotásával. Az 1950-es évek első felében nemzetiségi kultúránk életében is a nagy felszabadulás, a benesi dekrétumok eredményezte teljes sötétségbe és némaságba szorított nemzeti tudat újra megszólaltatását éltük. Óriási szervező és alkotó energiák szabadultak fel bennünk, fiatalokban, és nemcsak fiatalokban, hanem az egész nemzeti közösségben. Mertük vállalni a lehetetlent is, melynek eredményeképpen 1949-ben megalakult a Csemadok. Gomba módra jöttek létre a magyar tanítási nyelvű alap- és középiskolák. Megjelentek a napi-, heti- és havilapok, magyar nyelven is sugározni kezdett a Csehszlovák Rádió. A Csemadok részeként megalakult a Magyar Könyvkiadó, egymást követve megalakult két színházi testület: a szlovák Faluszínház magyar társulata és a Magyar Területi Színház, valamit a sor befejezéseként 1953. június 1-vel a Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttes, a hírében és a köztudatunkban máig élő Népes.Kultúránk e csodálatos sokszínű virágcsokrának rövid életéről, tündökléséről és megszüntetéséről adjuk a tisztelt olvasó kezébe e visszaemlékezést. A tények tolmácsolását a kor dokumentumaira bízzuk. Azokkal nem lehet vitába szállni. Nem lehet azt állítani, hogy én így gondoltam, így, meg úgy mondtam, a tényeket tudomásul lehet és kell venni. A dokumentumokat azért válogattuk és építettük olyan sorrendben, amellyel az együttes egész életét a megalakítás vajúdásától kezdve a felszámolásáig -időrendi sorrendben követhetjük.A dokumentumok élettel telítését szolgálják a visszaemlékezések és a fényképek sokasága is. Igaz, hogy a fénykép csak egy-egy villanás az együttes életéből, de hatalmas erővel bíró, nagyon sok mindent megmagyarázó, hihetővé tevő villanás. Vegyük például a gidrafai kastély lépcsőjén fényképezőgép elé álló együttest alapító mintegy ötven főt. Kormegosztás-7