A népi demokratikus forradalom Győr-Moson megyében [antikvár]

Megyénk a világháború idejénGyőr-Moson-Pozsony k. e. e. vármegyének jelentős helye volt az ellenforradalmi Magyarország gazdasági és politikai életében. Gazdasági súlyát az ország ipari termelésében elért rangja határozta meg; megerősítette ezt viszonylag szervezett és az országos átlagnál jobban felszerelt mezőgazdasága. A vármegye székhelye, Győr az ország második legnagyobb ipari városa; és Mosonmagyaróvár is fejlett iparral rendelkezett. Politikai súlyát erős munkásosztálya, a munkásmozgalomban betöltött szerepe, illetve az államhatalomnak az ellenük folytatott eljárásai eredményessége (semlegesítés, leverés): a fasiszta rendszer helyi szilárdsága szabta meg.A háborúra készülő Magyarország a hadifelszerelés előállításában komolyan épített megyénk gyáraira. A Mosonmagyaróvári Bauxit-ipar RT az alumínium alapanyag-termelésének bázisa. A katonai felszereléshez számottevő a győri textilgyárak termelése (egyenruházat, ponyva, sátor stb.) és a hadianyag-ellátáshoz a mosonmagyaróvári Hubertus Vadásztölténygyár hozzájárulása. Legfontosabb azonban a győri Magyar Vagon- és Gépgyár szerepe, amely a budapestin kívüli haditermelés kulcspontja lett. Ezt mindenekelőtt a repülőgépgyártással (FOCKEWULF és Messerschmitt-program), a katonai terepjárók (Botond), a harckocsik (Túrán) készítésével érte el.