A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 1982 [antikvár]

VIII. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MÜZEUMOK ÉVKÖNYVE 1982. RÉGÉSZET ARCHEOLOGIE Előzetes jelentés a Szécsény-ültetési zselizi telep feltárásáról Soós Virág I. A lelőhely Szécsény községtől DK-re, közvetlenül a Nagylócra vezető országút mentén fekszik. A megközelítően É—D-i irányú lapos dombot Keletről közvetlenül a Szentlélek patak, ill. a Malomvölgynek nevezett terület, Északon az ún. Szentgyörgyalja, Njrugat felől, az országút másik oldalán a Kerekdomb alatti sík terület határolja. A patak szintje fölött sík platót képező dombhát völgybe nyúló része — három oldala — meredeken lejt, déli oldalán a dombhát összeszűkülése határolja. A jelenlegi országút túloldalán a Kerekdomb alatti sík terület hirtelen emelkedik az ún. Vancsó pusztáig; a dombvonulat nyugati oldala szintén meredeken néz a Darázsdónak és Rakottyásnak nevezett sík területre. Erről az oldalról a telep eleve nem lehetett védett, mivel jóval alacsonyabban fekszik, viszont a patakig érő nyúlvány, közvetlen vízközeiben, minden irányba nagyszerű kilátást biztosított. A múlt száziadi útépítés nem változtatta meg a környezetet^, hiszen a korábbi térképek a ma is meglevő helyén jelölik meg az útvonalat. Az I. sz. katonai felmérés^ rajzán még mintha inkább a vízfolyás mentén húzódna az útvomal. A Kerekdomb annyira jellegzetes „tereptárgy" volt, hogy mindig jelölték — ebből számunkra a jó viszonyítási lehetőség adódik. A II. sz. katonai felmérés térképén már egyértelműen a mai nyomvonalon vezet az út^; a lelőhely területét összefüggően jelöli az országút túloldalán levő, említett dombháttal a „Nyergeshegy" — igen találó elnevezés alatt. A III. sz. katonai fehnérés'' ugyanezt mutatja; a Szentlélek patak e szakaszának neve ekkor: Lóczi árok.® Az „Ültetés" név csak a legújabbkori térképeken szerepel. Ezeken sem magát a lelőhelyet jelölik így, hanem Ültetésként tartják nyilván az említett, egykor ,,Nyergeshegy"-nek nevezett domboldalt. Mégis az eredeti és természetes —