Bővebb ismertető
X. KÖTET TÖRTÉNELEM
A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 1984
GESCHICHTE
Gimesi és Gácsi gróf Forgách Simon I (sziluettvázlat)
Somlyói Tóth Tibor
lí-r'^ -
Az utókor szűkszavú a Rákóczi tábornok sok vihart kavaró szeniélyével: gróf Forgách Simonnal. Véleménye elítélés: a gőgös, nyughatatlan, kiszámíthatatlan, ,.Dunántúl éa Erdély elvesztője" epitetonok egyike sem elismerő, s még meg is tetézi Pekry Lőrinc széltében—hosszában ismertté vált minősítésével: az ügy szempontjából ,,Isten inkább labancságában tartotta volna meg."
A XVIII. század kedvelt és viszonylag könnyen elkészíthető portrétechnikája: az árnykép- vagy silhouette. Az árnyrajz születésének módja ismert: az ábrázolandó a fényforrás és egy keretbe foglalt papírlap közé ült. Az így létrejött árnyékot a papíron kisebbítették, fekete vagy színes alapra ragasztották. Az árnyrajz hiteles s jellegzetes profilképet hagy az ábrázoltról, ugyanakkor L néző és a képet befogadni szándékozó mai vágyát nem elégítheti ki, mert a jelen számára a frontális kép az egyáltalán elfogadható.
A Forgách Simonnal foglalkozó történész tisztában van ,»ábrázolástechnikájának" avittságával, s azzal, hogy a kutatás töredékes volta következtében még egy hipotetikus dagerotypiára sem képes, mégis képet akar adni róla — abban a reményben, hogy az összefoglaló szándékú Rákóczi-monográfiák fekete-fehér ítéleténél finomabb vonalakat is fel tud mutatni. Jelen tanulmányunk a kuruccá-tétel pillanatait kiséri Forgách Simon életútját, s nem kíván többet, mint hogy láttasson, a lehetőségek adta legjobb sziluettet ,,állítsa elő".
I. „A pedigre'''
Simon atyja, a híres hadvezér és államférfi, a grófságot üzerző Forgách Ádám volt, Forgách Zsigmond nádor és Batthyány Borbála fia\ felsőmagyarországi, utóbb bányavidéki főkapitány, Borsod és Nógrád megyék főispánja, udvari tanácsos és kamarás, országbíró, tábornagy.^ Háromszor nősült, harmadik felesége Reehperg (Rechper-ger, vagy Rechberger Mária Katalin grófnő, Simon anyja.
Simon születési idejét nem tudjuk pontosan megállapítani: 1669. júhus 10-e és november 30-a között születhetett. Neve ugyanis 1669. július 10-én még nem fordult elő, de 1669. november 30-án már saerepel. A három testvér sorsa, Ádámé, Simoné és Dorottyáé'^ ugyanaz: buzgó katolikusnak nevelik szüleik. Ez a katolicizmus ugyanakkor udvarhű mentalitást is tükrözi, ami — Simon esetében legalább is — a későbbiek során törést szenved, mert ő — Ádám testvérével ellentétben, amint felesége írja róla — császárhűségét feladta, s „édes hazája szeretetével dicsőséges eleinek példáját követte."®