A nyírbátori járás földrajzi nevei [antikvár]

A dcbrcccni Kossulh Lajos Tudoiiiúnyegyetcmen a/. 1960-as evek elején indult meg a tis/.ántúli, elsősorban S/.abolcs-S/atmár megyei földrajzi nevek gyűjtése. A munkálatokat a MTA szerény anyagi es/.k()/.ökkel is támogatta, és jelenleg is támogatja. A munkát ke/.detben .lakab László, kc.s(')bb Sebestyén Árpád irányítja. 1964-ben Bachát László és Mező András vezetésével a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola nyelvészeti tanszékének munkatársai is bekapcsolódtak a gyűjtésbe. A feladatokat megosztottuk, a debreceniek a beregi és szatmári részek, valamint a nyírbátori járás, a megye többi részének a feldolgozását pedig a nyíregyháziak vállalták. A debreceni egyetem magyar szakos hallgatóival az 1960-as évek első felében a területünkhöz tartozó minden egyes településen gyűjtöttünk. A gyűjtés eredményét valamelyik oktatótársunk vagy egyetemi hallgatónk összefoglalta. Ezeket a munkákat intézetünk kézirattárában helyeztük el. Több hallgatóval, akik ezen a vidéken születtek. Írattunk szülőfalujuk földrajzi neveiről szakdolgozatot vagy szemináriumi dolgozatot. Jakab László a hatvanas években három nyírbátori járásba tartozó községnek összegyűjtött neveit nyomtatásban is közölte: Ömböly földrajzi nevei (MNyj. 11. 79-81); Máriapócs földrajzi nevei (MNyj. 12: 167-173); Penészlek földrajzi nevei (MNyj. 14:79-85). A munkálatok negy lendülettel folytak, 1966-ban már a kiadás gondolata is felmerült. Dr. Gulyás Emiiné vezetésével megalakult a „Szabolcs-Szatmár megye földrajzi nevei" című kiadvány szerkesztő bizottsága. A bizottság elhatározta, hogy az 1964-ben megjelent „Zala megye földrajzi nevei" című kötettől eltérően a névanyagot nem egy kötetben, hanem járásonként jelenteti meg. Döntés született arról is, hogy a kiadvány ne puszta adatközlés legyen, hanem a falvakban élő emberek számára is adjon ismereteket településükről. A gyűjtők ne csupán a neveket jegyezzék le, hanem a nevekhez kapcsolódó hagyományokat stb. is. 1967-ben pedig a sorozat első tagjaként megjelent MEZŐ ANDRÁS munkája, „A baktalórántházi járás földrajzi nevei" című kötet. A munkálatok lendülete ezután megtorpant. Csupán 17 év múlva, 1984-ben látott napvilágot a sorozat következő száma KÁLNÁSI ÁRPÁD munkájaként „A fehérgyarmati járás földrajzi nevei" címmel. Bár híradás jelent meg arról, hogy más járásokban is folyt gyűjtés, kézirat azonban eddig nem készült el (vö. A fehérgyarmati járás földrajzi nevei 3). A nyírbátori járás anyagának feldolgozását a szerkesztő bizottság Jakab Lászlóra bízta. Sajnos, azonban egyéb megbízatásai miatt félre kellett tennie a hatvanas években megkezdett munkát. 1984-ben azonban Kálnási Árpáddal együtt hozzáláttunk a feladat befejezéséhez. Ismét bejártuk a járás 20 községét, összegyűjtöttük a még élő neveket. A hatvanas években elkészülő gyűjtések segítségünkre voltak, támpontot adtak a munkához. Sajnos, több olyan nevet, amelyet az akkori gyűjtők még feljegyeztek, a mi adatközlőink már nem ismertek. A nevek pusztulását helyszíni munkánk során naponta észlelhettük. De természetesen azt is tapasztalhattuk, hogy a nagyüzemi gazdálkodás új neveket, névtípusokat is teremtett. Kár azonban a hagyományos neveket veszni hagyni. Azok a