A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve LI. [antikvár]

Részlet:Jósa Jolán*Kozma MáriaA gyógyászatban érzéstelenítöként használt kokain, amelyet a kokalevél tartalmaz, amúgy veszedelmes kábítószer, amely Dél-Amerikából vándorolt Európába. Dél-Amerika indiánjai éhség-és szomjilságérzetet csökkentő, élénkítöszer gyanánt rágják a kokacserje leveleit. (A coca, azaz Erythroxylon coca neve a népszerű coca-colában is szerepel, amelyet John Pemberton atlantai gyógyszerész készített patikaszerként - fő alapanyaga a kóladió magja - migrén, hányás és hasmenés ellen, és 1886-ban kezdte árusítani üdítőitalként.)Jósa Jolán 1905-1907 között járta be Dél-Amerika tájait. Magyar nyelvterületen az egyik első (az is lehet, hogy legelső!) ismeretterjesztő, helyszíni tudósítás a dél-amerikai kokacserjéröl az ö tollából származik. Érdekes, hogy hosszít cikkében - legalábbis az általam olvasottban (Jósa 1933.) - egyetlen szó sem esik a kokainról, sem kábítószer voltáról, pedig a kokainizmus híre (és nem csak) a két világháború közötti időben meglehetősen elterjedt volt. (Ez annál is meglepőbb, mert ha neki nincsenek is orvosi ismeretei, mégis családi környezete közel állt a gyógyászati témához, hiszen édesapja vánTiegyei főorvos volt és - mint tanulmányai, értekezései igazolják - archeológiával, valamint orvostörténettel is foglalkozott; nagy érdeme a Szabolcs megyei múzeum létrehozása, amely később fölvette a nevét.)vidékek egzotikumát egy pálmának és általában cocának nevezett növény adja meg" -írja Jósa Jolán. ,Jírdökbe, ligetekbe verődik, de még a pampák, a végtelen fütenger egyhangúságát is oázisként bontja meg. A paraguayi fel sem tudja fogni, mit jelent számára ez a fűfa. Nem is szívesen tűri meg házacskája közelében. Mert kacérkodik a mennykövekkel. Fiatal korában tollazatos lombsátora villámcsalogató. Minden levélszála az ég felé kíváncsiskodik, mintha egyenként és játékos kedvvet csalogatná le a mennybéli parittyákat. Meg is adják az árát: általuk csap a fűfába az égi harag. Amint idősödnek, talán szégyenkeznek a pórul járt merészség miatt és megadással most már a biztonságosabb föld felé konyulnak " Ezután következik aztán a fűfa" részletes leírása, virága, lombja, termése, sokrétű fölhasználása: Szükség idején valóságos éléstára ez a fűfa az embernek. Ilyenkor szárított torzsája lisztnek őrölve tápláló lisztpótlék. Gyümölcsének hiisát is megbecsülik. A friss nedvdús torzsa még bőség idején is kedves salátának való, magva pedig a lakosságnak kifogyhatatlan bőségszaruja. Tartalma hat tizedrészben tiszta, finom, mellékíz nélküli növényi olaj. A paraguayi ebben az olajban sütögeti egyik nemzeti eledelét, a szép, fehér mandióka lisztből kavart lepényt, a chipât, amit tojással és apróra vágott zöldséggel előbb elhabarva, tortillának nevez "Jósa Jolán 1881-ben született a Szabolcs megyei Nagykállón, Kisvárdán tanult, tanítónői oklevelet szerzett. Hazatérve, apja vármegyei főorvosi hivatalában dolgozott, mint a fúrt kutakUtánközlés Kozma Mária: Jósa Jolán. Hargita Népe III: 193. 2001. augusztus 18., illetve Kozma Mária: Nők (is) az időben. Pallas-Akadémia Könyvkiadó. Csíkszereda 2008. alapján.NyJAMÉLI. 2009. 9-10.9