Bővebb ismertető
Fehérvári Béla(1945-2001)2001. július 17-én Budapesten, az Uzsoki úti Kórházban váratlanul elhunyt kedves kollégánk. Fehérvári Béla, a kisvárdai Rétközi Múzeum igazgatója. Tudtuk, hogy már egy éve birkózik a halálos kórral, mégis megdöbbenten fogadtuk a hírt, hogy nincs többé közöttünk. Ö is érezte, tudta, hogy ideje megszámláltatott, készült a nagy útra, s az utolsó hetekben, hónapokban erejét megfeszítve dolgozott, ahogy mondta, igyekezett pótolni restanciáit.Az Orosháza melletti Szentetomyán született 1945. május 7-én földműves szülők ötödik gyermekeként. Ott és Orosházán végezte iskoláit, s érdeklődése a művészi pálya felé vonzotta. A Képzőművészeti Főiskolán tett - akkor sikertelen - felvételi után Budapesten egy rákospalotai műhelyben öntömunkás lett. A szegedi tanárképző főiskolai sikeres felvételi vizsga és a kötelező egyéves sorkatonai szolgálat után ugyanott kapott magyar-rajz szakos diplomát 1969-ben. A szintén magyar-rajz szakos tanár feleségével Túrkevén telepedtek le, házasságukból két fiú született.Fehérvári Béla 14 évet töltött Túrkevén, ahol még jobban kibontakozott irodalmi és képzőművészeti tevékenysége. Alapító tagja és rendszeres kiállítója volt a Kevi Kömek. Lapot szerkesztett, irodalmi pályázatokon vett részt, de ha a sors úgy hozta, nem riadt vissza a múzeumi kiállítások rendezésétől, az installáció saját kézzel való elkészítésétől sem. 1978-tól félállásban, 1980-tól főállásban volt a túrkevei Finta Múzeum igazgatója, ahonnan 1982 őszén csábítottuk el" megyei múzeumigazgató-helyettesnek Nyíregyházára. Rövid, egy éves orosházi kitérő után, immár véglegesnek mondható állást választott: 1985. január l-jétől a kisvárdai múzeum igazgatója lett. Az ő vállára szakadt akkor a múzeum új épületbe - az egykori zsinagógába - való áttelepítése, berendezése, a kiállítások felépítése. Munkába állása után évente készült el a múzeumi célokra nem igazán alkalmas hatalmas területen egy-egy állandó kiállítás: kovácsműhely, szövőház. A híres ajaki festett pitvar mellett 1994-ben igen látványos, ugyanakkor mélyen elgondolkodtató kiállítással emlékezett meg a tekintélyes létszámú kisvárdai zsidóság 1944-es kálváriájáról, majd a múzeum udvarán épített emlékművel örök emléket állított nekik.