Bővebb ismertető
A pataki öregdiákok körében hagyománnyá vált anekdoták gyűjtését Panka Károly indította el A pataki diák világ anekdotakincse című köteteivel, melyek Komáromi János közreműködésével jelentek meg 1927-ben és 1930-ban, összesen 500 oldal terjedelemben, a Pataki Diákok Országos Szövetsége kiadásában. A két kötet olyan írásokat és történeteket is tartalmaz, amelyekből megismerhető a hajdani pataki diákélet. Azóta alig van pataki vonatkozású ifjúsági vagy irodalmi lap, amely ne közölne anekdotákat. Az öregdiák találkozókat az anekdoták mesélése teszi elevenné sé vidámmá, ez jelenti a visszaemlékezést.
A második kötet megjelenése óta többször felvetődött az újabb anekdoták összegyűjtésének és kiadásának gondolata, de az első lépésekre csak akkor került sor, amikor 1960-ban Budapesten újjáéledt a pataki öregdiákok baráti társasága. akkor az 1981-ben esedékes 450 éve jubileum ösztönözte a pataki öregdiákokat az anekdotakincs III. kötetének kiadására. A baráti kör kezdte el a gyűjtés szervezését. A Bem rakparti találkozók keretében 1975 és 1978 között több ízben került sor anekdotaest megrendezésére. Egyházi újságokban, egyéb folyóiratokban és a pataki öregdiákok körében terjesztett körlevelekben folyamatosan jelentek meg az anekdoták gyűjtésére szóló felhívások. Harsányi István mindent megtett a kötet megjelenése érdekében, de az akkori rendszer könyvkiadási politikája miatt ez nem valósulhatott meg.
A Sárospataki Református kollégium Alapítávány Kuratóriuma elhatározta, hogy a kérizat átdolgozásával a pataki diákok 1996. évre tervezett világtalálkozójára kiadja a III. kötetet. A Kuratórium Fekete Gyula írót, pataki öregdiákot kérte fel a közreműködésre, s a szerkesztők az ő tanácsai alapján elvégezték az átdolgozást és a nyomdai előkészítést.