A Rickl-ház [antikvár]

E 1 könyv borítóján látható lábasház Debrecen központjában, a fő utcában lévő ú. n. Rickl-ház belső udvarán található, y Egykor a nagykalmár Rickl-család gyarmatáru kereskedésének raktára volt. A nyolcvanas évek elején az Ingatlankezelő Vállalat az utcai épületet helyreállította, de fedezet hiányában az életveszélyessé nyilvánított egykori raktárházat sorsára hagyta. 1982 decemberében jelent meg a debreceni újságban, a Hajdú-Bihari Naplóban egy figyelemfelkeltő cikk: Lábon marad-e a lábasház? címmel, melyben az újságíró vállalkozót keresett e műemlék jellegű épület megmentésére. A figyelemfelhívó cikk nem íródott hiába, hiszen a KSH Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat Debreceni Számítóközpontjának érdeklődését felkeltette a romos épület iránt. Dr. G. Nagy Imre, a KSH Debreceni Számítóközpontjának igazgatója elsőként jelentkezett igényével: a volt raktárépületben számítástechnikai bázist lehetne létrehozni, s az épület felújításához szükséges tőkét is elő tudja teremteni a cég. A Debreceni Számítóközpont igazgatója a Debreceni Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalathoz írt levelében kifejtette, hogy Debrecen - a magyar történelemben játszott kiemelkedő szerepe ellenére - igen szegény műemlékekben. Éppen ezért a város műemléki kataszterében is szereplő, de siralmas állapotban lévő lábasház, mint Debrecen múltjának egy darabja, megérdemh, hogy elkerülje a lebontást. A lábasház megmentése érdekében gyors intézkedést javasolt, hogy a felújítási munkálatok minél hamarabb megkezdődhessenek. A SZÜV gyors reagálása ellenére a lábasház sorsa csak évek múlva jutott nyugvópontra, amikor végre megkezdődhetett a már régóta esedékes felújítás, melynek eredményeként továbbra is lábon marad a Rickl-család lábasháza. E rövid ismertető alapja egy tanulmány, mely a SZÜV által megmentett épület, pontosabban a Debrecen, Vörös Hadsereg útja 39. szám alatti épületegyüttes történelmi dokumentumait igyekszik csokorba gyűjteni. A dokumentumgyűjtemény alapvető feladatának tekin-, ti, hogy a fellelhető forrásokból ne csak az épületek, hanem az itt élt emberek - elsősorban az építtető Rickl-család - sorsát is megörökítse.