Bővebb ismertető
Tíz éve is lehet már, hogy a Dohány utcai zsinagóga épületében elhelyezett Zsidó Múzeumban sétáltam a tárlók között, ahol a látottaktól szinte rosszul lettem, miképpen Auschwitzban is: a holocaust soha el nem felejthető szörnyűségei láttán. A halomba hordott szemüvegek, bőröndök Mengele, nem is sorolom...Egyszer csak mellém szegődött egy idős hölgy, s kalauzolni kezdett a múzeumban, melynek egyik teremőre volt. Akkor bizonyára a nevét is említette, de mindez rég volt, s ma már csak arra emlékezem, hogy egy idős hölgy a bácsalmási gettóról mesélt nekem, s hogy bácsalmási származása miatt sok emléket őriz Bácsalmásról; sorolta az almási zsidó családok neveit, s mesélte sorsukat. Amikor most elkezdtem a gettó történetének megírását, s az adatok gyűjtését: elsőként a múzeumba igyekeztem, hogy régi ismerősömet" fölkeressem. Ám még csak nem is emlékeztek a bácsalmási nénire. Később tudtam meg, hogy Magda asszonynak hívták, a bácsalmási fűszerkereskedő Stern Gábor második felesége volt és már meghalt. Stern Gábor családját is elhurcolták Bácsalmásról. A bácsalmási gettóból Auschwitzba kerültek és nem tértek haza. Stern Gábor munkaszolgálatos volt, életben maradt.