A sárospataki Rákóczi Múzeum [antikvár]

Sárospatak vára legbecsesebb és legkedveltebb műemlékeink egyike. Nemcsak gyönyörű fekvése, építészeti szépsége és művészi értéke teszi azzá, hanem az is, hogy történelmünk legrokonszenvesebb alakjai lakták, és függetlenségi harcaink, forradalmi mozgalmaink egész sorának bölcsője vagy éppen színhelye volt.Sárospatak, vagy ahogy a XV. századig emlegetik, Patak neve korán tűnik fel történelmi forrásainkban. Anonymus szerint a honfoglalás során Ketel vezér deríti fel vidékét, ezért Árpád jutalmul neki adja a Sároshalomtól a Tolcsva patakig húzódó területet. Utódaitól I. Endre szerzi meg cserével, és királyi birtokká, erdőispánsággá teszi. Ennek központja a Bodrog átkelőhelyénél települt község, Patak, itt vagy ennek erdős környékén állt a királyi szálláshely. A középkori plébániatemplom mellett feltárt XII. századi körtemplom romjai királyi kápolnát sejtetnek. A XII. században Patak területét olasz vendégnépek, hospesek telepednek meg, akik jelentős kiváltságok birtokában megindítják a helység városias fejlődését. A településen a XIII. században domonkos és ferences szerzetesek építik fel kolostoraikat.