A simontornyai vár [antikvár]

Simontornya a dunántúli dombvidéknek azon a pontján fekszik, ahol a Pécs környéki hegyek északi nyúlványa találkozik a Fejér megyei fennsíkkal, melytől a Sió-Kapos völgye választja el. Valaha ez a vidék mocsaras lapályokon szélesen folyó vizekkel körülvett kisebb-nagyobb szigetekből állt. Az I. István korabeli Tolna megyei Menyőd és Fejér vármegyei Börd falvak mellett nagyobb sziget feküdt, folyóvízzel és egyik oldalán nádassal körülvéve. Ez a hajdani sziget - amelyet a XVIII. század végéig csak két hídon át lehetett megközelíteni - ma Simontornya belterülete. A XIV. század elejétől 1954-ig elhanyagolt állapotban omladozott itt a simontornyai vár, lehangolóan sivár képet adva a nagyközség központjának. A középkorban és a reneszánsz idején fényes várkastély volt, a Rákóczi-szabadságharc alatt fontos erődítmény. Országunk történelmével egybefonódott változatos történetének fordulatai mind nyomokat hagytak rajta. Ma az évszázados feltöltések alól kiszabadítva emelkedik ki az egykori várárok helyén kialakított gyepsávból. Turisták százai látogatják, könyvtára, klubja vonzza a nagyközség lakóit, kiállításai, hangversenyei és más rendezvényei egészé Tolna megye egyik legpezsgőbb kulturális centrumává avatják.