A sokarcú Dél-Afrika [antikvár]

Bevezető Dél-Afrika modern sokoldalú gazdasággal rendelkezik, ahol a mezőgazdaság, a feldolgozóipar, a kereskedelem és a szolgáltatások széles skálája egyaránt hozzájárul a nemzet jólétéhez. Az európai államok tekinthetők Dél-Afrika legnagyobb befektetőinek, és a kereskedelmi forgalom csaknem fele velük bonyolódik le. Dél-Afrika elszigeteltségének megszűnése, illetve a devizaátváltási szabályok fokozatos enyhítése óta Európa, így hazánk területére is jelentős dél-afrikai tőke orientálódik. Ebben az idegenfogalom is jelentős szerepet vállalhat. A gazdaság belső fő fejlődésének megerősítése és a nemzetközi integráció fejlesztése szempontjából egyaránt fontossággal bírnak a felemelkedő és átalakuló félben lévő Közép-, illetve Kelet-Európai államokkal folytatott kapcsolatok. Az északi féltekének téli évszaka egybeesik a dél-afrikai nyár betakarítási időszakával és ez kiváló lehetőséget teremt az export előtt az új piacok meghódítására, de az idegenforgalom kölcsönös fejlesztésére is. Ma, amikor Dél-Afrikában megnyugodtak a politikai kedélyek az országnak sikerült megtalálni önmagát. A világtól korábban sok mindent eltanult ez az ország; ma viszont már önmaga sajátjaként tudja felmutatni, felajánlani bárki számára a korábbi tapasztalatokból leszűrt tanulságok legjavát. Az európai, aki ma Dél-Afrika földjére beteszi a lábát a múlt terhe nélkül érezheti itt otthon magát. Saját civilizációjának valóságát tükrözi ez az ország. A sajátos egzotikus hangulat is jól érezhető még. Egy bevándorló magyar számára Dél-Afrika otthonos föld, egyben táguló világ. Szellemének és új világlátásának partjai sokkal képlékenyebbek, fiatalabbak mint Európáé vagy hazánké. A könyv megírásához sok információt kaptam a hazánkból, illetve a szomszéd országokból kivándorolt magyaroktól. Dél-Afrikában Pretoriában találkoztam Kovács Zoltánnal akinek nagy szerepe volt a Dél-Afrikai víztározók tervezésében. Johannesburgban Linda Katalinnál vendégeskedtünk, aki közreműködött abban, hogy 1992-ben Borbereki Kovács Zoltán világhírű szobrászművészt Szolnokon díszsírhelyen temessék el. Borbereki fiával is találkoztam, aki próbál édesapja nyomdokain haladni, szintén szobrászművész. Ugyancsak itt él Lénárd József, az erdélyi származású építészmérnök. Fokvárosban egy egri származású válogatott úszóval, vízilabdázóval hozott össze a sors, aki 1961-ben Egerben a Dobó Gimnáziumban érettségizett. Jelenleg a Dél-Afrikai úszó válogatott szövetségi kapitánya. Csak telefonon tudtam beszélni az ugyancsak erdélyi származású Dr. László Gyulával, akinek óriási szerepe van a Dél-Afrikai szőlészet és borászat modernizálásában. Vendégeskedhettünk a kecskeméti származású Lengyel László pretoriai lakásán és a bősárkányi származású Erdélyi Jenő farmján. 5