A soproni nemzetőrség 1848-ban [antikvár]

BEVEZETES Azt az országos képet, amelyet Urbán Aladár vázolt fel 1973-ban - A nemzetőrség és honvédség szervezése 1848 nyarán'^ - tovább lehet színezni, hitelesíteni (esetleg módosítani) az egyes országrészekre vagy városokra vonatkozó levéltári kutatásokkal. Munkámban a soproni nemzetőrség történetének feltárásával kísérelem meg a kép teljesebbé tételét. A téma érdekessége az, hogy a nemzetőrség szerepe a forradalom és szabadságharc egyik legellentmondásosabb és legvitatottabb kérdése maradt mind a mai napig. Sopron sajátos földrajzi fekvése, nemzetiségi összetétele (a város lakossága a tárgyalt időszakban túlnyomórészt német ajkú) és Bécs közelsége nem kedvezett annak, hogy a megyeszékhely jelentős szerepet játszhasson 1848-49 eseményeiben. Heroikus képek helyett meg kell elégednünk a száraz tényekkel: A város mindaddig, amíg nem került császári megszállás alá (1848. december 16.), becsülettel kivette részét a rá háruló feladatokból.