A szarvasi szárazmalom [antikvár]

Részlet a könyvből:A XIX. század közepéig a szárazmalmok jelentős helyet foglaltak el a hazai malomiparban. Hanyatlásukat és pusztulásukat a gőzmalmok terjedése, valamint a malomipar műszaki fejlődése okozta.Az első hazai gőzmalom Sopronban létesült 1836-ban. Ezt követte a pesti József Hengermalom 1841-ben, majd a debreceni Széchenyi István Gőzmalom 1842-ben. A XIX. század második felében a hazai malomipar rohamos fejlődésnek indult és a századforduló éveiben világszínvonalra került. Ez a tény - a kiváló minőségű magyar búza mellett - főként a malomipari újításokkal magyarázható. Ilyen volt pl. a Ganz-Mechwart-féle hengerszék és a Haggenmacher-féle síkszita. A fejlődést a gőzmalmok száma és termelékenysége jelzi. Amíg ugyanis 1863-ban 227 gőzmalom a lisztnek mindössze 20 %-át állította elő, addig az 1906-ban működő 2075 gőzmalom ennek 80 %-át. A szárazmalmok száma ugyanezen időben fokozatosan csökkent. Magyarországon 1863-ban 7966 szárazmalom működött, 1873-ban 6361, 1885-ben 3197, 1894-ben 2033, 1906-ban 619, 1950-ben pedig 4 (Vámosorosziban, Tarpán, Nagykőrösön és Szarvason; megjegyzendő, hogy az 1950-es évek közepén Tarpán már csak a malom épülete volt meg, Nagykőrösön pedig az üres malomház állt).