A szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Elméleti Líceum Évkönyve az 1995-1996 tanévről [antikvár]

Az 1994/1995-ös tanévről szóló évkönyvünk kiadása hagyományt kívánt ébreszteni, újat teremteni. Annak megszerkesztésével elköteleztük magunkat: minél összetettebb képet nyújtani a Kölcsey Ferenc Elméleti Líceumban folyó életről, tanáraink, diákjaink mindennapjairól. Tettük ezt kettős szándékkal: egyfelől megörökíteni az eseményeket, történéseket, melyek zöme idővel kihull az emlékezet rostáján; másfelől betekintést Bujtani a hozzánk igyekvőknek, jövendő diákjainknak. A folytatásban, az 1995/1996-os évkönyv kiadásában egy harmadik motiváció is közrejátszik: előző kiadványunk kedvező fogadtatása,- az elismerés, amellyel diákjaink, valamint a kölcseys öregdiákok szóltak róla. Örömmel fogadtunk minden észrevételt, amely gazdagítani, javítani kívánta évkönyvünket. A mostani kiadvánnyal is ugyanazt a célt tűztük ki magunk elé: minél hitelesebb, színesebb betekintést nyújtani líceumunk, az ősi Alma Páter életébe; megörökíteni életünk fontosabb mozzanatait, tájékoztatni eredményeinkről, terveinkről, megosztani gondjaink azokkal, akik részéről Együttérzésre, segítségre számíthatunk. Az elmúlt tanévben kifejtett munkánkkal is iskolánk hírnevét kívántuk gazdagítani, olyan diákokat szárnyra bocsátani, akik esztendők múltán - magasan képzett szakemberekként, sikeres vállalkozókként - sem feledik: az alap, az indíttatás innen van; olyan diákokat nevelni, akik mindig büszkék lesznek arra, hogy kölcseysek voltak, akik mindenkor hűséggel ragaszkodnak anyanyelvükhöz, népük kultúrájához, nemzetiségükhöz. Ezt a törekvést szemlélteti a kiadvány. Diákjaink, érettségizőink hosszú sorát szemlélve Lászlóffy Aladár szavai jutnak eszünkbe: "Évről évre és évkönyvről évkönyvre érettségizőink már puszta létükkel, pusztán a számukkal, entitásukkal érveket szállítanak érveink további erősítésére. Ami emberi, ami többlet érték ezután is jön, áramlik, zúdul velük ide közénk, az nem fogyó, hanem igenis gyarapodó esélyeinket erősíti mindig.