A szegedi püspöki palota [antikvár]

Az első világháború szomorú évei a végéhez közeledtek. A befejezés nekünk magyaroknak nem a legjobb eredményt hozta. Megszületett az ország feldarabolása. Benne természetesen az egyházmegyéké is. Így Csanád egyházmegyét is háromfelé törték. Nagyobb része Romániához került, másik, kisebbik része Szerbiához, s csak jelentéktelen kis része maradt az anyaországban. A Temesvárott székelő dr. Glattfelder Gyula püspököt sem nézték jó szemmel az új hatalom birtokosai. Szinte pár órát adtak csak arra, hogy elhagyja a székhelyét és az új országot. Szegedre jött. Persze senki sem számított erre a székhely cserére. Nem volt előkészítve semmi. Nagy szerencséje volt az egyházmegyének, hogy épp befejezéséhez közeledett a Fogadalmi templom építése és megindult az áthelyezett egyetem épületeinek kivitelezése. A püspök látta, hogy a Fogadalmi templomból lehet székesegyház, és megbeszélve a Vallás és közoktatási miniszterrel, gr. Klebersberg Kunóval, megtalálták a püspöki székháznak, sőt a papnevelő intézetnek és az egyetemisták Szent Imre kollégiumának is a helyét. 1930-ra minden elkészült. október végén szentelhették fel az új templomot, és ekkor áldották meg az új püspöki székházat is.