A Szegedi Tudományegyetem és elődei története [antikvár]

Részlet: A Báthory-egyetem (1581-1605) Báthory István Lengyelország királya, Litvánia nagyhercege (1576-1586), Erdély fejedelme (1571-1586). Báthory István (1571-1586) Lengyelország királya, Litvánia nagyhercege és Erdély fejedelme 1581. május 12-én Vilniusban kiadott alapítólevelében kétkarú - bölcsészeti és hittudományi fakultással rendelkező - katolikus egyetem (academia ~ universitas) felállításáról intézkedett a jezsuiták 1579-ben létesített kolozsvári kollégiuma keretei között. Az egyetem célja az volt, hogy az egyház és az állam számára megfelelő szakembereket képezzen. Ennek alapján megkezdődött az akadémia megszervezése és a felsőfokú oktatás fokozatos beindítása. A jezsuita rend Európa minden részéből kiválóan képzett és nagy tudású tanárokat küldött Kolozsvárra. Az iskola első rektora Jakub Wujek lett, aki Biblia-fordításával teremtette meg a lengyel irodalmi nyelvet. A magyar Szántó (Arator) István polihisztor (hitvitázó, historikus és bibliafordító) professzor Rómából, a spanyol Alphonso Carillo teológiai doktor Bécsből, az olasz Petrus Maiorius filozófiaprofesszor, későbbi rektor, pedig francia földről érkezett Erdélybe. Az akadémia 1585-től a bölcsészet terén egyetemi szintű képzést végzett, de beindult a teológia magas fokú tanítása is. 1598-tól már tanszéki keretekben folyt az oktatás, amit igen gazdag és korszerű könyvtár segített. Ebben az időben egész magyar földön ez az akadémia volt az egyetlen felsőfokú iskola, az intézmény megkapta az egyetemi tudományos fokozatok adományozásának a jogát. Az akadémia legismertebb diákja Pázmány Péter volt, a későbbi esztergomi érsek, aki egyetemi tanulmányait utóbb Bécsben, majd Rómában fejezte be.