A szigeti kapu környéke [antikvár]

A barokk Pécsről szóló összefoglaló tanulmányunkban rámutattunk arra, hogy a város még megmaradt barokk és neoklasszikus, empire, copf, biedermeier építészeti emlékeinek városképi és műemléki megvédése csupán az egyes emlékek egyenkinti elbírálásával és a környező városképbe való szerves beillesztésével oldható meg, ehhez azonban nemcsak magának a műemléknek, de egész környezetének módszeres vizsgálata és érdekelése is szükséges. A megoldás módozatai persze csak főbb kereteikben, elvi szempontokból önthetők egységes városképvédelmi és műemléki szabályrendelet kereteibe. Ennek okát Pécs újkori városképének különleges kialakulásában találtuk meg, amelynek törvényeit a város utolsó évszázadainak telektömb és utcaképelemzéséből vezettük le. Eszerint Pécs különleges fekvése folytán mindenkor festői, sokhelyt egyenetlen és stílusbeli zűrzavart mutató mai városkép kialakulásában lényegileg ugyanaz a fejlődési folyamat állapítható meg, mint a török hódoltságot követő évszázad második felében és a XIX. század elején. A visszafoglalt város új városi polgársága, különösen a szabad királyi városi rangra emelkedés után a hódoltság megszűntét követő, egészen falusias jellegű, nagyrészt mélységi beépítésű városképbe illesztette bele magasabb igényű lakóházai.